Darázsölyv
- English
- Аԥсшәа
- Afrikaans
- Aragonés
- العربية
- مصرى
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Башҡортса
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Brezhoneg
- Català
- Нохчийн
- Cebuano
- Corsu
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Føroyskt
- Français
- Frysk
- Gaeilge
- Galego
- עברית
- Hrvatski
- Հայերեն
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Адыгэбзэ
- Қазақша
- 한국어
- Lietuvių
- Latviešu
- Македонски
- Монгол
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Diné bizaad
- Ирон
- Polski
- Piemontèis
- Português
- Română
- Русский
- Русиньскый
- Davvisámegiella
- Slovenčina
- Slovenščina
- Српски / srpski
- Svenska
- తెలుగు
- Türkçe
- Українська
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Darázsölyv |
|---|
| Természetvédelmi státusz |
| Nem fenyegetett |
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft |
| Rendszertani besorolás |
|
Csoport:
Magzatburkosok (Amniota)
Csoport:
Carinatae
Csoport:
Passerea
Csoport:
Telluraves
Csoport:
Afroaves
Faj:
P. apivorus
|
| Tudományos név |
| Pernis apivorus Linnaeus, 1758 |
| Elterjedés |
| A darázsölyv elterjedési területe költőhely (nyáron) telelőhely költözési útvonal A darázsölyv elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
költözési útvonal
|
| Hivatkozások |
A Wikifajok tartalmaz Darázsölyv témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Darázsölyv témájú médiaállományokat és Darázsölyv témájú kategóriát. |
A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1] [2]
Rendszerezése
[szerkesztés ]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Falco nembe Falco apivorus néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés ]Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők és szavannák.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés ]Magyarországon rendszeresen fészkelő, április és szeptember között figyelhető meg.[5]
Megjelenése
[szerkesztés ]Testhossza 52–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135–150 centiméteres, testtömege pedig 360–1040 gramm.[5] A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.
Életmódja
[szerkesztés ]Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik.[5] Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket.
Szaporodása
[szerkesztés ]Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 33-34 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés ]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állományát 500-750 párra körüli (1998-2001) és stabil.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
[szerkesztés ]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk
[szerkesztés ]- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com – videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
