Dánia–Norvégia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Dánia–Norvégia

1524 – 1533; 1537 – 1814

Mottó : Fromhed styrker rigerne
(A jámborság megerősíti a birodalmat)
Nemzeti himnusz :
Kong Christian stod ved højen mast
(Keresztély király a magas árboc mellett állt)
Általános adatokFővárosa Koppenhága (Dánia)
Christiania (Norvégia)Terület2 655 567 km2 (1800)Népesség1 859 000 fő (1801)Beszélt nyelvekdán, német, latin (hivatalos)
norvég, izlandi, feröeri, grönlandi, északi fríz,
számi nyelvek Vallásrómai katolikus (1524–1533)
lutheránus (1537–1814)KormányzatÁllamformaabszolút monarchia
(1524–1814)Uralkodódán és norvég király DinasztiaOldenburg

Skandinávia
Földrajz
Félsziget Hegység
Viking kor
Viking történelem Viking hajók Amerika viking felfedezése Skandinávia keresztény hitre térítése Viking társadalom Vikingek Normannok Ting Skandináv mitológia Viking művészet Óészaki irodalom Edda-gyűjtemény
Történelmi államok
Skandinávia Kalmari unió Dánia–Norvégia Svédország–Finnország Svédország–Norvégia
Történelem
Skandinávia történelme Dánia Finnország Izland Norvégia Svédország Uralkodók Dánia Norvégia Svédország
Lásd még
Skandinavizmus irodalom krimi Monetáris Unió Védelmi szövetség Királyi Liga SAS
Sablon:Skandinávia m v sz

Dánia–Norvégia (dánul és norvégul: Danmark-Norge) egy kora újkori többnemzetiségű és többnyelvű reálunió volt Dánia és Norvégia (beleértve az akkori norvég tengerentúli területeket: a Feröer-szigeteket, Izlandot és Grönlandot is), valamint a Schleswigi és a Holsteini Hercegségek között. Az ország több gyarmattal rendelkezett, többek között Dán Guineával és Dán Nyugat-Indiával is. Az unió Dán–Norvég Birodalom (Det dansk-norske rige), Ikerbirodalom (Tvillingerigerne) és Oldenburgi Monarchia (Oldenburg-monarkiet) néven is ismeretes.

Az elődjének tekinthető Kalmari unió felbomlását követő viszálykodások lezárulta után, 1536-ban a két királyság perszonálunióra lépett, ami ezt követően reálunióvá vált és egészen 1814-ig állt fenn.

A norvég államtanácsot 1537-től kezdve nem hívták össze, de az ország megőrizte külön törvényeit és egyes intézményeit, mint például a királyi kancellár, a saját pénzverés és hadsereg.

A napóleoni háborúkban Dánia–Norvégia vereséget szenvedett, és Norvégia a kieli béke értelmében svéd uralom alá került, függő területeit azonban Dánia megtartotta. A norvégok elutasították a szerződés feltételeit, és az összehívott alkotmányozó gyűlés 1814. május 17-én kikiáltotta az ország függetlenségét. Az ezt követő svéd invázió a perszonálunió elfogadására kényszerítette a norvégokat, akik azonban megtarthatták liberális alkotmányukat és saját intézményrendszerüket, kivéve a külügyek irányítását. A Svédország és Norvégia közötti unió 1905-ig állt fenn.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Denmark–Norway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.