Bernadotte-ház

A Bernadotte-ház a jelenleg is uralkodó francia eredetű svéd dinasztia, amelyet távoli családi szálak fűznek a brit uralkodóházhoz is. (Windsor-ház, korábbi nevén Szász–Coburg–Gothai-ház).

Jean Baptiste Bernadotte I. Napóleon császár tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, és 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását.

A család tagjai 1905-ig a norvég királyi címet is viselték a Svéd-norvég Perszonálunió keretein belül. I. Oszkár és fia, XV. Károly voltak azok az uralkodók, akik először kerültek komolyan szembe az unió feszültségeivel, ill. a parlament radikalizálódásával. II. Oszkár elismerte Norvégia önállóságát. Fia, V. Gusztáv hivatalosan a svédek (sveák), vendek és gótok királya címet viselte. Ezek a népek Svédország korábbi területeinek lakói.

A család további királyai:

• 1818–1844: XIV. Károly János (norvég trónon: III. Károly)
• 1844–1859: I. Oszkár (norvég trónon: I. Oszkár)
• 1859–1872: XV. Károly (norvég trónon: IV. Károly)
• 1872–1907: II. Oszkár (norvég trónon 1872–1905: II. Oszkár)
• 1907–1950: V. Gusztáv
• 1950–1973: VI. Gusztáv Adolf
• 1973–napjainkig: XVI. Károly Gusztáv

A svéd király 1973 óta XVI. Károly Gusztáv, aki egy korábbi alkotmánymódosítás eredményeképpen a koronát elsőszülött lányának, Viktóriának adja majd át. Viktória öccse Károly Fülöp, legkisebb testvérük pedig az 1982-ben született Magdolna, aki különösen népszerű a fiatalok körében. Népszerűségének szépségén kívül még az is oka, hogy a hercegnő számos alkalmat ad rá, hogy a bulvársajtó foglalkozzon vele.

A svéd királyné a német származású Silvia Sommerlath (Szilvia királyné), akiben brazil vér is folyik, így a svéden kívül anyanyelvi szinten beszéli a portugált és németet is.

• Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 39. old.

• Bernadotte-ház
• Svédország történelme

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval