Békés András (rendező)

Békés András (Debrecen, 1927. március 23. – Budapest, 2015. szeptember 18. ^{[4] [5]} ) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, érdemes és kiváló művész. Békés István író, műfordító, művelődéstörténész; publicista, műkritikus fia; Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő öccse, és Békés Itala Kossuth-díjas színésznő ikertestvére; Zempléni Mária Liszt Ferenc-díjas operaénekes férje.

Középiskola tanulmányait 1937 és 1945 között a budapesti piarista gimnáziumban végezte, ahol osztálytársa volt többek között Kárpáti Miklós (későbbi dramaturg) és Gundel Imre (későbbi gasztronómiai író). A második világháború miatt a 8. osztályt csak utólagos magánvizsgával, 1945 szeptemberében fejezte be. Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendezői szakon tanult, és 1949-ben szerzett diplomát. 1949–50-ben a Nemzeti Színházban, 1950–51-ben a Honvéd Színházban rendezett. 1951-től 1955-ig a kecskeméti Katona József Színház főrendezője volt. 1955 és 1960 között rendezett az Ifjúsági Színházban, a József Attila Színházban és a Szegedi Nemzeti Színházban. Emellett 1958-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

1960-ban került rendezőként a Magyar Állami Operaházba, amelynek 1987-től, nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig főrendezője is volt. Első operai rendezését, Millöcker: A koldusdiák című operettjét 1962-ben mutatták be.^[6] Több operafilmet is rendezett a Magyar Televízióban. Kiemelkedő munkája Puccini: Angelica nővér című operája 1985-ben és Mascagni: Parasztbecsület című operájának 1989-es rendezése, amelyet a Zenés TV Színház keretei között mutattak be. Rendezett a Magyar Rádióban is.

1967-ben Zsámbéki Gáborral együtt alapították meg a Szentendrei Teátrumot,^[7] amelynek éveken keresztül volt rendezője és művészeti vezetője volt.

• Felvételi vizsga a Nemzetibe
• Vészi Endre: Fekete bárány
• Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
• Carlo Goldoni: A hazug
• Burkhard: Tűzijáték
• Szalkay Antal: Pikkó herceg és Jutka Perzsi
• Ben Jonson: Volpone
• Erkel Ferenc: Bánk bán

• Verdi: Lujza Miller (1975)

• Töredék az életről (1980-színészként)

• Székelyfonó (1964)
• Strauss-est (1964)
• Reggeli a marsallnál (1967)
• Furfangos diákok (1972)
• Karancsfalvi szökevények (1976-dramaturg)
• Az Isten is János (1977)
• Az arany meg az asszony (1980)
• Alkalom szüli a tolvajt (1982)
• A Kékszakáll (1982)
• Garabonciás (1982)
• Angelica nővér (1985)
• Pásztoróra (1988)
• Parasztbecsület (1989)

• Erkel Ferenc-díj (1963)
• Érdemes művész (1970)
• Kiváló művész (1980)
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1989)
• Kossuth-díj (1995)
• Szentendre díszpolgára (1997)
• A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Szentendrei arcképcsarnok
• Színházi Adattár

• Békés András a PORT.hu-n (magyarul)
• Operaházi rendezései
• HMDB

• 1927-ben született személyek
• 2015-ben elhunyt személyek
• Magyar színházrendezők
• Magyar operarendezők
• Magyar színészpedagógusok
• Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
• A Magyar Állami Operaház örökös tagjai
• Kossuth-díjasok
• Erkel Ferenc-díjasok
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
• A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
• A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím tulajdonosai
• Szentendre díszpolgárai
• Debreceniek
• Ikrek
• A Farkasréti temetőben eltemetett személyek

• Fotó nélküli Személy infobox sablont tartalmazó lapok
• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek OSZMI-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval