Báruk könyve
- English
- Afrikaans
- العربية
- مصرى
- Boarisch
- Беларуская
- Български
- Brezhoneg
- Català
- Čeština
- Deutsch
- Esperanto
- Español
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Frysk
- Gaeilge
- गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni
- עברית
- Hrvatski
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- Jawa
- 한국어
- Latina
- Lingua Franca Nova
- Malagasy
- Македонски
- മലയാളം
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk bokmål
- Polski
- Português
- Runa Simi
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Српски / srpski
- Kiswahili
- தமிழ்
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Winaray
- 中文
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb" etióp ortodox kánon többletei |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
A Báruk könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Keletkezése
[szerkesztés ]Ősi zsidó könyv, melyet a Kr. e. 600 körül élő zsidó herceg, Bárukról neveztek el, aki Jeremiás közeli barátja volt (Jer36:4). Bár található ennek a könyvnek szír, etiópiai, latin és más ősi nyelvű változatai, azok mind a görög fordításának tekinthető, mely a héber eredetiből származik. Kritikusok nagyon nem értenek egyet a Báruk származásának dátumait illetően és némelyek eredetiségét is megkérdőjelezik, azt különböző szerzők írásainak gyűjteményének tekintik. A Báruk 2. és 3. könyvét, vagyis a szír és görög apokalipsziseket már az ókorban hamisítványoknak ítélték. Minthogy nincs róla eredeti héber nyelvű fordítás a zsidó és a protestáns kánonokból Báruk könyve hiányzik. Még a kumrani barlangban sem találtak erről szöveget.
Mondanivalója
[szerkesztés ]Báruk könyvének fő tartalma egy, a fogságban lévő zsidóktól a még otthon maradottakhoz írt üzenet, egy a bűnök megvallására és isteni kegyelem kérésére buzdító imádsággal és egy énekkel együtt, mely az isteni bölcsességet dicsőíti a Bölcsességnek a Tóra (azaz az Isten törvénye) formájában való megtestesülésére való utalással. Ez utóbbit a korai egyház Jézus megtestesülésére vonatkozó célzásként, az elesett Jeruzsálemet siralmazók vigaszaként értelmezte. Végül a 6. fejezetben Jeremiásnak a bálványimádás ellen való figyelmeztetését olvashatjuk, melyet a fogságban lévőknek írt (Jeremiás levele). Liturgikus fontossága rejlik benne, mintha bűnbánati napra készült volna.