Anyanyelv
- English
- Afrikaans
- العربية
- مصرى
- অসমীয়া
- Asturianu
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Bikol Central
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Banjar
- বাংলা
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- Нохчийн
- کوردی
- Čeština
- Kaszëbsczi
- Чӑвашла
- Dansk
- Deutsch
- Dolnoserbski
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Frysk
- Galego
- گیلکی
- Hausa
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Ilokano
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Kurdî
- Latina
- Ladino
- Limburgs
- Lietuvių
- Latviešu
- मैथिली
- Malagasy
- Македонски
- മലയാളം
- Монгол
- ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ
- मराठी
- Bahasa Melayu
- مازِرونی
- Nedersaksies
- नेपाली
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- ਪੰਜਾਬੀ
- Kapampangan
- Papiamentu
- Deitsch
- Polski
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Runa Simi
- Română
- Armãneashti
- Русский
- ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ
- Sardu
- سنڌي
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- සිංහල
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- తెలుగు
- ไทย
- ትግርኛ
- Tagalog
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- ئۇيغۇرچە / Uyghurche
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Vèneto
- Tiếng Việt
- Walon
- 吴语
- ייִדיש
- Vahcuengh
- ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Gyakran mondják azt is, hogy anyanyelv az, melyen az adott személy saját gondolatait megfogalmazza. Használatos még a kifejezés akkor is, ha egy megtanult vagy később felvett idegen nyelv művelésének magas fokára akar valaki utalni: anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet. Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén gyermekkorában tanulta meg az adott nyelvet.
Az anyanyelv különböző értelmezései
[szerkesztés ]A szociolingvisztikai kutatások szerint egy embernek több anyanyelve is lehet, s élete során anyanyelve akár többször meg is változhat. Továbbá ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint. Tove Skutnabb-Kangas (wd) (1997: 13–14) az anyanyelv négy lehetséges definícióját fogalmazta meg:
- az elsőként megtanult nyelv,
- az a nyelv, amellyel
- a) a beszélő mint anyanyelvével azonosul,
- b) a beszélőt anyanyelvi beszélőként mások azonosítják,
- a legjobban ismert nyelv, és
- a legtöbbet használt nyelv.
A definíciók hierarchiája
[szerkesztés ]Az anyanyelv-definíciókat a nyelvi emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság foka szerint hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A származás (elsőként megtanult nyelv) és az azonosulás (az a nyelv, amellyel a beszélő azonosul) szerinti definíciók együttes alkalmazása jelzi a nyelvi emberi jogok iránti legmagasabb fokú tudatosságot: Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az egyén először tanult meg, és amellyel azonosul.
Források
[szerkesztés ]- Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. ISBN 963 85 166 90
- Sándor Klára: Van-e szükség nyelvművelésre? Köznevelés 2001/14 (április 6.), 7–9.
- Ankerl Géza: Anyanyelv, írás és civilizációk. Budapest: Magyar Egyetemi kiadó, (2004) ISBN 963-8033-65-7
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés ]- Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap