2019-es Ázsia-kupa (döntő)

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

2019-es Ázsia-kupa, döntő

Kiírás:
2019-es Ázsia-kupa

A katari válogatott a kupaátvételt követően

A katari válogatott a kupaátvételt követően

A mérkőzés végeredménye

A mérkőzés adataiDátum2019. február 1. StadionZájed sejk stadion VárosAbu-Dzabi JátékvezetőRavshan Ermatov (üzbegisztáni)Nézőszám36 776

A 2019-es Ázsia-kupa döntője az Ázsiai Labdarúgó-szövetség 2019-es kontinensbajnokságának zárómérkőzése volt. Február 1-jén rendezték meg Abu-Dzabiban, a Zájed sejk stadionban az Egyesült Arab Emírségekben Japán és Katar részvételével.

Japán korábban négy döntőt játszott, és mind a négyet megnyerte, míg Katar története során először jutott be a kontinenstorna fináléjába. A mérkőzést, és vele története első Ázsia-kupa-trófeáját Katar nyerte meg 3–1-re, miután az első félidőben kétgólos előnyre tett szert, a második félidőben pedig egy büntetőből szerzett találattal végleg eldöntötte a találkozó kimenetelét.

Érdekesség, hogy a katari szurkolók nagy része nem szurkolhatott a tornán hazája válogatottjának a katari diplomáciai válság miatt. A katari labdarúgókat a torna során, de főképpen az Egyesült Arab Emírségek elleni elődöntőben több atrocitás is érte a hazai szurkolók részéről.

A mérkőzést követően tartották meg a torna díjátadó ceremóniáját, ahol túlnyomó többségben a győztes válogatott tagjait díjazták, míg Japán lett a 2019-es Ázsia-kupa fair play díjasa. A katariak csatára, Almaz Ali lett a torna legjobb játékosa és gólkirály is, kilenc találatával pedig megdöntötte az iráni Ali Dáji vonatkozó, 1996-ban felállított rekordját.

A döntő helyszíne az Abu-Dzabiban található Zájed sejk stadion volt. A 43 000 férőhelyes stadiont 1980-ban adták át, az Egyesült arab emírségekbeli labdarúgó-válogatott otthona.^{[1] [2]} Korábban házigazdája volt az 1996-os Ázsia-kupa, a 2003-as ifjúsági labdarúgó-világbajnokság, és több klubvilágbajnokság döntőjének is.^{[3] [4]} Bár a tornát megelőző években felvetődött egy 60 000 férőhelyes stadion építése is, végül 2017-ben ez a létesítményt jelölték ki a nyitómérkőzés és a döntő helyszínéül is.^[5]

Japán		Szakasz	Katar
Ellenfél	Végeredmény	Csoportkör	Ellenfél	Végeredmény
Türkmenisztán	3–2	1. forduló	Libanon	2–0
Omán	1–0	2. forduló	Észak-Korea	6–0
Üzbegisztán	2–1	3. forduló	Szaúd-Arábia	2–0
Az F-csoport győztese		Helyezés	Az E-csoport győztese
Ellenfél	Végeredmény	Kieséses szakasz	Ellenfél	Végeredmény
Szaúd-Arábia	1–0	Nyolcaddöntő	Irak	1–0
Vietnám	1–0	Negyeddöntő	Dél-Korea	1–0
Irán	3–0	Elődöntő	Egyesült Arab Emírségek	4–0

Japán az Ázsia-kupák rekordere négy győzelmével. A 2019-es tornát megelőzően 2011-ben diadalmaskodott.^[6] Az E-csoportban kezdte szereplését a csapat, a selejtezők során hét győzelmet és egy döntetlent elérve, 27 gólt szerezve, veretlenül kvalifikálták magukat a kontinenstornára.^[7] Miután a csapat a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a legjobb tizenhat között fejezte be szereplését Nisino Akira távozott a válogatott éléről, az új szövetségi kapitány pedig Morijaszu Hadzsime lett, aki az U23-as válogatott szövetségi edzője volt az azt megelőző időszakban.^[8] Morijaszu több korábbi meghatározó, európai bajnokságokban is bizonyító játékostól, így Kagava Sindzsitől és Okazaki Sindzsitől is elköszönt és inkább fiatalabb játékosoknak adott lehetőséget.^{[9] [10]} A torna kezdetet előtt irányításával a japánok öt felkészülési mérkőzést játszottak.^[11]

Az Ázsia-kupa nyitófordulójában Türkmenisztán volt az ellenfél, és a 26. percben Arslanmjrat Amanov góljával előnybe is került az esélytelenebbnek vélt csapat. A második félidőben Ószako Júja négy perc alatt két gólt szerzett, Dóan Ricu pedig kétgólosra növelte a japánok előnyét. Ahmet Ataýev a 78. percben 3–2-re módosította az eredményt, az azonban már nem változott a találkozó végéig.^[12] Morijaszu csapata küzdeni akarását emelte ki, de hozzátette, hogy csapatának javulnia kell a torna későbbi szakaszára.^[13] A második körben Omán volt az ellenfél, Haragucsi Genki a 28. percben szerezte a találkozó egyetlen gólját, Japán 1–0-ra győzött.^[14] Biztos továbbjutóként a harmadik fordulóban Morijaszu az addig kevesebbet játszóknak adott játéklehetőséget, egyedül Kitagava Kója maradt az alapcsapatból az Üzbegisztán elleni kezdőcsapatba. Japán tartalékos felállásban is győzött 2–1-re, a gólokat Mutó Josinori és Siotani Cukasza szerezték.^[15]

A Szamurájok a legjobb tizenhat között Szaúd-Arábiával mérkőztek meg és ezúttal már az első két csoportmérkőzéshez hasonlóan az alapcsapat lépett pályára. Japán 1–0-s győzelemmel jutott be a legjobb nyolc csapat közé,^[16] a győztes gólt a 20. percben Tomijaszu Takehiro szerezte.^[17] A negyeddöntők során bemutatkozott az Ázsia-kupák történetében a VAR (video assistant referee), azaz a videóbírós rendszer, és a Vietnám elleni találkozón a 25. percben máris fontos szerepe volt, Japánnak egy kétes tizenhatoson belüli kezezéses esetet követően ítéltek tizenegyest. A büntető ugyan kimaradt, azonban Dóan Ricu az 57. percben megszerezte a győztes gólt, Japán a legjobb négy közé jutott.^[18] Morijaszu csapata és főleg védekezőbb felfogású játékstílusa több kritikát kapott a szakmától és a szurkolóktól, azonban a szakember megvédte csapatát, mondván így is elérték célkitűzésüket a tornán.^[19] Az Irán elleni elődöntőben végül fölényes, 3–0-s győzelemmel lépett a döntőbe a csapat, ötödszörre a torna történetében.^{[20] [21]}

Katar az Ázsia-kupa korábbi kiírásai közül kilenc alkalommal szerepelt a tornán, és csupán két alkalommal jutott tovább csoportjából, és mindkét alkalommal a negyeddöntőben esett ki.^{[22] [23]} Miután az ország megkapta a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, és alanyi jogon résztvevőjévé vált a tornának, a katari labdarúgó-szövetség illetékesei új programot indítottak el, hogy felzárkóztassák az ország labdarúgását a világ élmezőnyéhez. Félix Sánchezt, a Barcelona korábbi ifjúsági koordinátorát bízták meg a felnőtt és az utánpótlás válogatottak felkészítésével és hogy fiatal tehetségeket neveljen a 2022-es világbajnokság idejére.^{[24] [25]}

A 2019-es Ázsia-kupa selejtezői során hét győzelmet szerezve és egy vereséget elszenvedve csoportelsőként jutott ki a csapat a kontinenstornára. A Bhután válogatottja felett aratott 15–0-s győzelemmel egy új rekordot is felállított a válogatott.^{[26] [27]} Mindeközben a 2018-as labdarúgó-világbajnokságra nem sikerült kvalifikálnia a csapatnak, tíz mérkőzésen hétszer is vesztesen hagyták el a pályát a katari válogatott játékosai.^[28] Sánchez ezt követően több, még 22 évnél fiatalabb játékos beépítését is megkezdte a felnőttek közé, jórészt a hazai bajnokság meghatározó klubcsapataira és az irányításával a 2014-es U19-es Ázsia-bajnokságot megnyerő válogatott tagjaira támaszkodva.^[25] A tornát megelőzően két európai csapattal vívott felkészülési mérkőzést a válogatott, miközben a katari diplomáciai válság miatt a játékosok és a szurkolók nagy részének az Egyesült Arab Emírségekbe való utazása és tartózkodása is veszélyben forgott.^{[29] [30]}

Katar az E-csoportba nyert besorolást. Az első fordulóban Libanont győzték le 2–0-ra Baszám er-Rávi és Almaz Ali góljaival.^[31] Ez volt az első alkalom, amikor Katar egy másik országban rendezett Ázsia-kupán mérkőzést tudott nyerni.^[32] A második körben Észak-Koreával játszottak, hivatalosan 452 fizető néző előtt, és győztek fölényesen 6–0-ra, úgy hogy Ali négyszer is eredményes volt a találkozó során.^[33] Az utolsó csoportmérkőzésen Szaúd-Arábia ellen a duplázó Ali vezetésével 2–0-ra győztek és csoportelsőként jutottak a legjobb tizenhat csapat közé.^{[34] [35]}

A nyolcaddöntőben Irakkal szemben 1–0-ra nyert a csapat, a győztes gólt Baszám er-Rávi szerezte szabadrúgásból a 62. percben. A négy közé jutásért rendezett találkozón Dél-Koreával szemben újabb 1–0-s győzelmet aratott a csapat, Abd el-Azíz Hátem góljával az elődöntőbe juttatta hazája válogatottját. Ott a házigazda Egyesült Arab Emírségek válogatottja volt az ellenfél, a Zájed sejk Stadionban, 38 646 néző előtt. A hazai szurkolók ellenségesen fogadták a katariakat, akiket a mérkőzés során többször szandállal és vizespalackokkal dobáltak meg. A katariak a külső körülmények ellenére fölényes, 4–0-s győzelemmel jutottak a döntőbe, Almaz Ali pedig megszerezte nyolcadik gólját is a tornán, amivel új rekordot állított fel.^[36] Katar a döntőig vezető úton nem kapott egyetlen gólt sem, erre korábban a 2015-ös tornán Dél-Korea volt képes.^[37]

A döntő játékvezetője az üzbég Ravshan Ermatov volt, akit 2019. január 30-án jelölt ki a feladatra az Ázsiai Labdarúgó-szövetség. Ermatov az egyik legnevesebb ázsiai játékvezető, közreműködött korábban világbajnoki mérkőzéseken, a 2012-es olimpián, Konföderációs kupán és klubvilágbajnokságon is.^[38]

Munkáját honfitársai, Abduhamidullo Rasulov és Jahongir Saidov segítették partbíróként, kiegészülve a kínai Ma Ninggel. A videóbíró az olasz Paolo Valeri volt, segítője a maláj Muhammad Taqi és az ausztrál Chris Beath. Első alkalommal használták az ázsia-kupák történetében a videóbírót a döntőben.^[39]

2019. január 30-án, nem sokkal az elődöntőben elszenvedett vereséget követően az Egyesült Arab Emírségek Labdarúgó-szövetsége hivatalos fellebbezést nyújtott be az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mert véleményük szerint a szudáni születésű Almaz Ali, valamint az iraki születésű Baszám er-Rávi nem játszhatott volna a tornán a FIFA hatályos szabályozása szerint, amely kimondja, hogy a játékosok jogosultak egy adott ország válogatottjában való játékra, ha legalább öt évig folyamatosan, életvitelszerűen élnek az adott országban, 18 éves koruktól kezdődően.^[40] Az AFC fegyelmi és etikai bizottsága 2019. február 1-jén további észrevételek vagy magyarázat nélkül elutasította az Egyesült Arab Emírségek Labdarúgó-szövetségének tiltakozását.^{[41] [42]}

A mérkőzés helyi idő szerint 18:00 órakor kezdődött Abu-Dzabiban, a Zájed sejk stadionban 36 776 néző előtt, akik közül több ezren Ománból látogattak el a döntőre.^[43] A katari Almaz Ali a 12. percben szerezte meg a vezetést csapatának, miután az Acsram Afíftól kapott labdát ollózó mozdulattal a hálóba juttatta. A torna során szerzett kilencedik góljával a katari játékos új csúcsot állított fel, megdöntve az iráni Ali Dáji 1996-os rekordját.^[44] Katar a 27. percben megduplázta előnyét, miután Abd ál-Azíz Hátem is gólt szerzett.

Japán a második félidő elején átvette a játék irányítását és több gólszerzési lehetőséget is kidolgozott. Az 56. percben Katar majdnem újabb gólt szerzett,^[45] majd Minamino Takumi 69. percben szerzett találatával Japán felzárkózott egy gólra.^[44] A 82. percben a japánok csapatkapitánya, Josida Maja a büntetőterületen belül kézzel ért a labdához, így Katar tizenegyest rúghatott, amiből Acsram Afíf eredményes volt, kialakítva a végeredményt.^[46]

KA 12 Gonda Súicsi JV 19 Szakai Hiroki lecserélve 86' KV 16 Tomijaszu Takehiro KV 22 Josida Maja (c) Sárga lap  82' BV 5 Nagatomo Júto JKP 8 Haragucsi Genki lecserélve 62' KKP 7 Sibaszaki Gaku Sárga lap  20' KKP 18 Siotani Cukasza lecserélve 84' BKP 21 Dóan Ricu KCS 15 Ószako Júja KCS 9 Minamino Takumi lecserélve 89' Cserék: CS 13 Mutó Josinori becserélve 62' KP 14 Itó Dzsunja becserélve 84' KP 10 Inui Takasi becserélve 89' Szövetségi kapitány: Morijaszu Hadzsime

KA 1 Szád es-Síb KV 15 Baszám er-Rávi KV 16 Búalám Húhi lecserélve 61' KV 4 Táredzs Szalmán JSZV 2 Ró-Ró lecserélve 90+3' BSZV 3 Abd el-Csarím Haszan KKP 10 Haszan el-Hídúsz (c) lecserélve 74' KKP 6 Hátem KKP 23 Ászim Mádíbú KCS 11 Acsram Afíf Sárga lap  84' KCS 19 Almaz Ali lecserélve 90+6' Cserék: KP 14 Szálam el-Hájrí becserélve 61' KP 12 Karim Boudiaf becserélve 74' CS 7 Ahmed Aláaldín becserélve 90+6' Szövetségi kapitány: ESP Félix Sánchez

A Japán feletti győzelemmel Katar megszerezte első Ázsia-kupa győzelmét. Mindezt hibátlan teljesítménnyel, hét mérkőzésen aratott hét győzelemmel tette.^{[51] [52]} Korábban még sohasem jutottak tovább a torna negyeddöntős szakaszánál, és a kilencedik ország lett, amely elnyerte a kontinens legrangosabb trófeáját. Japán a 2019-es kiírásban első vereségét szenvedte el, miután a korábbi hat találkozójának mindegyikét megnyerte, és története első Ázsia-kupa-döntőjét veszítette el, a korábbi négy fináléját egyaránt megnyerte a Szamurájok válogatottja. A mérkőzésen mutatkozott be az új, kifejezetten a döntőre készített labda és a győztes egy teljesen új trófeát vehetett át a díjátadó ceremónián. Ez volt az első olyan döntő, amelyen használták a videóbírót az Ázsia-kupák történetében.^[53]

A győztes katari csapatból Almaz Alit választották a torna MVP-jének (Most Valuable Player), azaz legértékesebb játékosának. Ali lett egyben a torna gólkirálya is kilenc góljával, ezzel megdöntve az iráni Ali Dáji vonatkozó rekordját, aki az 1996-os kontinenstorna során nyolcszor volt eredményes.^[54] Szád es-Síb kapus lett posztján a legjobb a kiírásban, a torna során hat találkozón nem kapott gólt, csupán Minamino Takumi tudott betalálni a kapujában a döntőben.^[55] A döntő legjobbjának a katari Acsram Afífot választották, aki két gólpasszt és egy gólt jegyzett a mindent eldöntő mérkőzésen, kulcsszerepet vállalva hazája sikerében. Összességében tíz gólpasszal fejezte be a bajnokságot, ami újabb rekord az Ázsia-kupák történetében.^[56] A második helyezett Japán elnyerte a fair play-díjat, mint a verseny legsportszerűbb, és legkevesebb sárga valamint piros lapos figyelmeztetést kapó együttese.^[48]

Katar és Japán egyaránt meghívást kapott a 2019-es Copa América küzdelmeire a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség képviselőitől.^[57]

A katari székhelyű Al-Dzsazíra hírtelevízió a mérkőzést követő tudósításában kihangsúlyozta, hogy az emírségekbeli újságok és hírforrások úgy írtak a döntőről, hogy azt a japán válogatott tagja vesztették el, kisebbítve ezzel a katariak érdemeit és tovább élezve a két ország közötti feszült viszonyt.^{[58] [59]}

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 AFC Asian Cup Final című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.