1. mesealak: n駱mes駟nk rosszindulat?, emberfeletti hatalm?, id?s asszonyalakjainak gy?jt?neve (Thompson Motif-Index G 200–299.), alakja gyakran kontamin疝?dik a → vasorr? b畸?騅al. Boszork疣y legt?bbsz?r a t?nd駻kir疝y feles馮e (AaTh 313A 駸 313C: → R?zsa 駸 Ibolya) vagy az ?ld?z?tt h?sn? vet駘yt疵s疣ak anyja (AaTh 403A: → gy?ngy?t s?r?, r?zs疸 nevet? le疣y, a; AaTh 707 ill. MNK 707A: → aranyhaj? ikrek: AaTh 708: „a csonkakez? le疣y” stb.). ユ eszeli ki a rendk?v?li feladatokat, s ? t?r emberfeletti k駱ess馮ei birtok畸an a h?s 駘et駻e is: ez駻t ismeri fel a sz?kev駭y fiatalokat 疸v疝tozott (vet駸 – ?reg cs?sz, k疳olna – ?reg bar疸, t? – r馗e vagy aranyhal, aranyos fa – arany疊) alakban is. K駱ess馮ei azonban alacsonyabb rend?ek, csak 疵tani tud. A h?s vagy h?sn? – akinek emberfeletti er?i mindig magasabb rend?ek, pozit?v jelleg?ek, ha megakad疝yozni nem is tudja a boszork疣y ront? tev駝enys馮騁, hat疽k?r饕?l ki tud ker?lni vagy ?gy, hogy 疸l駱i a boszork疣y orsz疊疣ak hat疵疸, vagy ?gy, hogy egy kis r駸zecsk駛e megmarad, ami k駱ess? teszi a tov畸bi → alakv疝toz疽ra s v馮s? soron emberi alakja ?jra felv騁el駻e is, s?t nemegyszer siker?l a gonosz boszork疣yt teljesen meg is semmis?teni: a p疵baj eredm駭yek駱pen l? farka ut疣 k?tik, minek k?vetkezt饕en apr? darabokra szakad, meg馮etik 駸 hamv疸 a sz駘lel elf?vatj疚 vagy m駻g饕en felrobban. → Mirk? kir疝yfi mes駛饕en (AaTh 463A*) a katon疚at sz?v? boszork疣yt a h?s sz?v?sz駝騅el egy?tt feldarabolja 駸 el馮eti ugyan, de nyelv騁 m馮 k?l?n kell agyon?tnie. Boszork疣y a l疣ya sz駱s馮駻e f駘t駝eny vil疊sz駱 kir疝yn? tan當sad?ja is, seg?ts馮騅el k?s駻li meg → H?feh駻ke (AaTh 709) elpuszt?t疽疸. A → t疝tos fi? (AaTh 328) 駸 ennek n?i p疵ja, kir疝yl疣ya Encella (MNK 328f) testv駻eivel ugyancsak a boszork疣y – egyes v疝tozatok szerint emberev? ?ri疽 – h痙畸an sz疝l meg. A l疣yai (fiai) mell? fekteti, de jelt tesz a fej?kh?z, hogy 駛szaka vend馮einek a nyak疸 el tudja v疊ni. A h?s (h?sn?) a jelt kicser駘i, a boszork疣y saj疸 gyermekeit puszt?tja el a legfiatalabb kiv騁el騅el, aki aranyb?lcs?ben alszik. A h?s 駸 testv駻ei elmenek?lnek, de a h?s – testv駻ei vagy irigy t疵sai 疵m疣ykod疽a folyt疣 – ?jra meg ?jra visszat駻, hogy a boszork疣y kincseit elrabolja (aranyk疳oszt疔疸, aranykalick畸an lak? 駝es szav? madar疸 vagy aranymuzsik疔疸, egyetlen megmaradt l疣y疸 vagy ?t mag疸; v?.: t疝tos-p疵baj, kancatej-f?rd?: AaTh 531, → Kir疝yfia Kis Mikl?s). V駭 boszork疣y az ?rd?g ?reganyja is, akinek a h痙畸an a szeg駭y ember szolg疝atot v疝lal (AaTh 1049). ユ az egyetlen, aki felismeri az ?j szolga vesz駘yes volt疸, s tan當sokat ad fi疣ak arra, hogy hogyan puszt?tsa el. A szeg駭y ember term駸zetesen mindannyiuk esz駭 t?lj疵. A boszork疣ynak az a tulajdons疊a, hogy vend馮eit felfalja, vagy ellenfel駭ek sz?v騁, m疔疸 駸 kisujj疸 k?v疣ja, nem puszt疣 gonoszs疊b?l fakad, hanem abb?l a t?rekv駸b?l is, hogy ez疝tal saj疸 erej騁 n?velje. Ugyanez okb?l akarja elpuszt?tani a csak 疝tala felismert emberfeletti tulajdons疊okkal rendelkez? h?st is: tiszt畸an van vele, hogy az t?bbet tud, mint ?, s ha 駘etben marad, az nemcsak az ? szem駘y駻e, hanem eg駸z k?rnyezete sz疥疵a is v馮zetes lehet. Ellent騁e, de bizonyos fokig p疵ja is a j?s疊os t?nd駻, aki emberfeletti tulajdons疊ait arra haszn疝ja, hogy a h?st c駘ja el駻駸饕en, teh疸 a boszork疣y elpuszt?t疽畸an is seg?tse. – Irod. Beke ヨd?n: Boszork疣y馮et駸 (Ethn., 1945). – 2. hiedelemk?re a magyar → n駱i hitvil疊 egyik leggazdagabb, legv疝tozatosabb 駸 m馮 a k?zelm?ltban is eleven ter?lete. A magyar boszork疣yhit t?bb r騁egb?l tev?dik ?ssze: a boszork疣y 駘? szem駘y, akinek r駸zint a paraszti gyakorlatban el?fordul? gy?gy?t? 駸 ront? tev駝enys馮 bizonyos von疽ait, r駸zint bizonyos term駸zetfeletti k駱ess馮eket tulajdon?tanak (→ term駸zetfeletti erej? szem駘y). A gy?gy?t疽nak (→ n駱i gy?gy疽zat) 駸 → ront疽nak a m?ltban val?sz?n?leg szinte hivat疽os specialist疂 voltak egyes kiemelked? k駱ess馮? szem駘yek, az els? magyar t?rt駭eti adatok (pl. Szent Istv疣 t?rv駭yeib?l: „de maleficis, veneficis” stb.) r疔uk vonatkoznak. M疽r駸zt ismeretes lehetett a m?ltban egy (vagy t?bb) term駸zetfeletti l駭y, amelynek f? t駭yked駸e az 駛szakai ront疽 (els?sorban nyom疽) volt. Ennek von疽ai olvadtak k駸?bb a boszork疣y alakj畸a (a t?r?k eredet? boszork疣y sz? jelent駸e ’nyom?’), 駸 ennek nyoma ?rz?d?tt meg a szem駘ytelen lid駻cnyom疽 fogalomban is. E k騁 s?kot kapcsolj疚 ?ssze, ill. a boszork疣y alakj疣ak kett?ss馮騁 t?kr?zik a r?la sz?l? v疝tozatos hiedelemmonda-t?pusok. Ezek szerepl?i egy-egy k?zs馮 vagy nagyobb k?rzet k?zismert, boszork疣ynak tartott szem駘yei, akik r駸zint a gyakorlatb?l ismert gy?gy?t?-ront? m?veleteket, r駸zint a boszork疣yhit hagyom疣yos r駸zeit k駱ez? emberfeletti tetteket hajtj疚 v馮re. – Az id?k folyam疣 a boszork疣y m疽 emberfeletti l駭yek bizonyos von疽ait is mag畸a olvasztotta (→ garabonci疽, → lid駻c, → t疝tos). Ehhez t駻beli integr當i? is j疵ult: a magyars疊gal t?rt駭eti kapcsolatba ker?lt n駱ek hitvil疊畸?l ismert rokon alakok k?l?nb?z? von疽ai ?tv?z?dtek a magyar boszork疣yalakban. Mindezekhez j疵ult a k?z駱korban kialakult, a boszork疣y?ld?z駸 k駸?bbi id?szak畸an m疵 a magyar → boszork疣yperekben is megjelen?, a perekkel egy?tt Ny-Eur?p畸?l import疝t boszork疣yfogalom. A perek id?beli egym疽ut疣j畸an v馮igk?s駻het? az ?j mot?vumok megjelen駸e (?rd?ggel val? sz?vetkez駸, utaz疽 a leveg?ben, boszork疣yszervezetek stb.). E von疽ok n駑elyike r駸ze lett a magyar boszork疣yhitnek, b疵 kor疣tsem v疝t olyan integr疣s tartoz駝疱?, mint a perekb?l 駸 a mai n駱hitb?l egyar疣t ismert ront疽i 駸 gy?gy?t疽i praktik疚. A k?zelm?lt magyar boszork疣y疣ak legjellemz?bb saj疸oss疊ai: a boszork疣y cs?nya, ?reg, ?sszen?tt szem?ld?k? asszony, ritk畸ban f駻fi. El?szeretettel tartott疚 boszork疣ynak a rendezetlen 駘et? vagy elmebeteg egy駭eket, tov畸b? a b畸疚at, valamint a sokszor saj疸 hit?k szerint is term駸zetfeletti k駱ess馮ekkel rendelkez? gy?gy?t?kat. A boszork疣y emberfeletti k駱ess馮eit a hit szerint ?r?kli vagy tanulja. Az ?r?kl駸 leggyakoribb m?dja, hogy anya l疣y疵a, ill. apa fi疵a hagyja a tudom疣yt. Nem halhat meg, m?g tudom疣y疸 疸 nem adta valakinek, a hal疝 el?tti 疸ad疽 legink畸b k騷fog疽sal t?rt駭ik (ha nem akad v疝lalkoz?, sepr?t ny?jtanak neki). A boszork疣ny? v疝疽 m疽ik leggyakoribb m?dszere a pr?b疚 ki疝l疽a: Szent Gy?rgy, ritk畸ban kar當sony 駛jel駭 vagy ?jhold p駭tek駭 a jel?lt a kereszt?ton szentelt kr騁疱al vagy m疽 → m疊ikus t疵ggyal b?v?s k?rt h?z maga k?r?, amelyben 疝lva nem szabad megijednie a megjelen? ijeszt? alakokt?l (疝latok alakj疸 ?lt? boszork疣yok vagy ?rd?g) vagy a feje f?l? hajsz疝on ereszked? malomk?t?l (→ beker?t駸). Sz?rv疣yosan ismertek a boszork疣ny? v疝疽 egy饕 m?djai: pl. dong? r?p?l a jel?lt orr畸a; → Szent Iv疣-i t?zet kell 疸ugrania. A boszork疣ny? v疝疽 felt騁el駭ek tartott疚 Isten megtagad疽疸, ill. az ?rd?ggel val? sz?vetkez駸t. Az ut?bbira vonatkoz? eseteket a boszork疣yperek anyaga konkr騁 form畸an is tartalmaz (eredm駭ye a testen l疸hat? stigma); az 駘? n駱hitben csak az a hit k?zismert, hogy a boszork疣y lelke az ?rd?g?. A boszork疣y felismer駸e a leg疝tal疣osabb hit szerint lucasz駝 seg?ts馮騅el t?rt駭ik, amelyre k駸z?t?je az 駛f駘i mis駭 r磬lve megl疸ja, hogy ki boszork疣y a falu asszonyai k?z?l: ezek ?k?r- vagy teh駭szarvat, szarvasagancsot, ill. tollat viselnek fej?k?n, vagy f駘reford?tott fejjel mennek be az ajt?n, hogy szarvuk bef駻jen (t疝tos); m疽 adatok szerint h疸tal 疝lnak az olt疵nak. Orsz疊szerte elterjedt hiedelemmonda szerint a lucasz駝 k駸z?t?j駭ek sietnie kell haza, mert a boszork疣yok ?ld?z?be veszik, ill. m疚ot kell maga m?g? sz?rnia, hogy azt felszedegetve ne 駻j駝 el ?t. M疽 m?dszerek: Szent Gy?rgy napj疣 vagy kar當sony 駛jel駭 a kereszt?ton b?v?s k?rb?l lehet megl疸ni, hogy ki a boszork疣y; Luc疸?l kar當sonyig gy?jt?tt forg當sot kell kar當sony 駛jel駭 a kereszt?ton 馮etni; Luc疸?l kar當sonyig font ostorral v馮igdurrogatni a falut; Lucakor vagy h?shagy? kedden 疸f?rt fakan疝on 疸n騷ni. – A boszork疣y hal疝a a hit szerint neh騷, mert megk?nozz疚 boszork疣yt疵sai. Hal疝a ut疣 vihar t疥ad, kopors?ja nehezebb vagy 駱pen k?nnyebb a rendesn駘 (mert az ?rd?g elvitte a test騁). K駱ess馮ei k?z?l legjellemz?bb a metamorf?zis: kedve szerint ?lt macska-, b駝a-, kutya-, liba-, varj?- stb. alakot; s?t n?v駭yalakban is megjelenhet (t?kinda, szederinda). L疸hatatlann? tud v疝ni, l疸 a s?t騁ben, be tud menni a kulcslyukon. A hiedelemmond疚 boszork疣ya 疝tal畸an 疝latalakban k?zlekedik, ezenk?v?l l?v? tett ember h疸疣 (→ megnyergel駸), tov畸b? lovagol vagy rep?l sepr?n, sz駭von?n, hord?n stb. Az 駘? n駱hitben kev駸s? ismert mot?vum, hogy a rep?l駸 k駱ess馮騁 k?l?nleges, h?na al? kent rep?l?zs?rnak k?sz?nheti, viszont a boszork疣yperekben b?s馮esek az erre vonatkoz? adatok. Tev駝enys馮e a hit szerint jellegzetes id?pontok k?r? csoportosul. Ezek els?sorban → Szent Gy?rgy napja 駸 → Luca napja, tov畸b? kar當sony 駛jele, ?jhold p駭tekje, ?jhold vas疵napja, ill. kedd 駸 p駭tek vagy 疝tal畸an 駛jel. A boszork疣yperek anyag畸an p?nk?sd 駸 sz?rv疣yosan a → Szent Iv疣-nap is szerepet kap. Ezzel ?sszef?gg駸ben gyakorolt疚 a mindennapi 駘etben a → ront疽 elh疵?t疽?nak sok hagyom疣yos m?dszer騁 駱pen ezekben az id?pontokban. – A magyar n駱hit a ront疽 minden fajt疔疸 els?sorban a boszork疣ynak tulajdon?tja: ?gy a boszork疣y m?ve a teh駭 megront疽a, ill. a tejhaszon elvitele, az 駛szakai l馮z駸i neh騷s馮ek okoz疽a, a v馮tagok b駭疱? t騁ele, ?sszezsugor?t疽a, a sz疔 f駘reh?z疽a, az impotencia, 疝tal畸an s?lyos betegs馮 vagy hal疝 el?id騷駸e ront疽sal; de b疵milyen m疽 baj eset駭 is – egyebek mellett – felmer?lhetett a boszork疣y tev駝enys馮駭ek gyan?ja (anyatej elapad疽a, szerelmesek elhideg?l駸e, ny疔 sz騁sz駘ed駸e, k?zleked駸 akad疝yoztat疽a; a keny駻s?t駸, vajk?p?l駸 sikertelens馮e stb.). A ront疽nak mindezek az esetei azonban nem egy 疝tal疣os boszork疣yfogalomhoz, hanem mindig egy-egy konkr騁, boszork疣ynak tartott szem駘yhez kapcsol?dtak. Ilyen hi疣y畸an e bajokat egy szem駘ytelen ront疽fogalom k?r饕e vont疚. Ezzel szemben nem a val?s疊ban 駸zlelt t?netek fel?l k?zel?tett駝 meg a boszork疣y fogalm疸, 駸 ez駻t sokkal ink畸b az 疝tal疣os boszork疣yfogalom k?r饕e tartoztak a ront疽 m?dj疵a vonatkoz? elk駱zel駸ek. Az els?sorban boszork疣ynak tulajdon?tott ront? m?veletek a k?vetkez?k: → szemver駸, megnyergel駸, → k?t駸, csontok kiszed駸e a v馮tagokb?l, ?jsz?l?tt kicser駘駸e (→ v疝tott gyerek), teh駭 tej駭ek kiszop疽a (疝latalakban); → harmatszed駸, tov畸b? valamilyen tartoz駝 (pl. ki?nt?tt szem騁, kint hagyott pelenka, h痙t?l kiadott tej, kov疽z, l畸nyom, v駻 stb.) megszerz駸騅el val? ront疽. Figyelemre m駘t? a boszork疣ynak tulajdon?tott, m疵 eml?tett 駛szakai nyom疽 (esetleg sz?v疽, szop疽). Az eml?tett m?dszerek k?z?l a k?t駸 駸 megnyergel駸 a boszork疣yperek ?ta sokat vesz?tett fontoss疊畸?l. Szinte teljesen ismeretlen a k?zelm?lt boszork疣yhit饕en a boszork疣yperekben s?r?n szerepl? megev駸 mint ront? m?velet. – A boszork疣y gy?gy?t? tev駝enys馮e a hit szerint nem tiszta; az ?rd?g seg?ts馮騅el, valamilyen haszon 駻dek饕en v馮zi. A hit szerint a boszork疣y ront疽a 疝tal keletkezett bajt csak ? maga vagy egy n疝a nagyobb hatalm? boszork疣y tudja helyrehozni. A ront疽 „visszacsin疝疽疣ak” konkr騁 m?dszerei nemigen ismertek, 疝tal畸an elterjedtek viszont a boszork疣yt megid騷? elj疵疽ok, amelyek r騅駭 a k疵 helyrehoz疽疵a lehet k駭yszer?teni (ront疽, ront疽 elh疵?t疽a). A boszork疣y elh疵?t疽疸 els?sorban a fent eml?tett „boszork疣yos” id?pontokban, m疽odsorban bizonyos t?netek 駸zlel駸e eset駭 gyakorolt疚. M?g a megel?z? elj疵疽ok a t駭yleges gyakorlat r駸zei voltak, a t?netek 駸zlel駸ekor v馮hezvitt cselekm駭yek ink畸b hiedelemmondai mot?vumok. Az ut?bbiak k?z?l leg疝tal疣osabb a boszork疣ynak vagy 疝latalakj疣ak b疣talmaz疽a (ver駸, sz?r疽, megk?t駸), valamint az ajt? bez疵疽a (gatyamadzaggal, sepr?vel, fokhagym疱al stb.), aminek k?vetkezt饕en a boszork疣y bentreked. A hit szerint a var痙sereje r騅駭 mindenfajta h痙i haszon megszerz駸駻e k駱es: tejet fej a k?t疊asb?l, kapuf駘f畸?l, → kar當sonyi abroszb?l; t?r?t ok疆ik 駸 azt eladja, a l?tr疊y疸 vajj? v疝toztatja stb. – A k駸?i boszork疣yperek nagysz疥? adatot tartalmaznak a boszork疣yok katonai hierarchi疱al fel駱?tett szervezeteire vonatkoz?an, amelyet azonban a k?zelm?lt hitvil疊a egy疝tal疣 nem ismer, 駸 ez駻t k駻d駸es, hogy valaha is r駸ze volt-e a magyar n駱hitnek, 駸 ha igen, a gyakorlatban is l騁eztek-e boszork疣yszervezetek. Hasonl? a probl駑a a boszork疣yok gy?l駸騅el kapcsolatban, amelynek r駸zletekbe men? le?r疽a gyakran tartoz駝a a k駸?i boszork疣ypereknek (rep?lve 駻keznek az erdei tiszt疽ra vagy hegyre – gyakran a Gell駻thegyre –, ott l?v? v疝toztatott f駻fiakon lovagolnak, embercsontb?l k駸z?lt ed駭yb?l esznek-isznak az ?rd?ggel k?z?s?lnek stb.). A boszork疣yok mulats疊疣ak hagyom疣yai ma is 駘nek: helyn騅magyar痙? mond疚 az egyes falvak hat疵畸an lev? hegyeket, r騁eket, barlangokat a boszork疣yok gy?lekez?hely駭ek tartj疚. Ismert tov畸b? az 疝m畸an elragadott leg駭yt megt疣coltat? boszork疣yokr?l sz?l? monda, 駸 az a hit, hogy a boszork疣yok bizonyos alkalmakkor a Tokaji-hegyre, a Gell駻thegyre stb. j疵nak mulatni. Az e hagyom疣yokb?l ismert mulats疊ok azonban meg sem k?zel?tik a boszork疣yperekb?l ismert orgi疚at. – A magyar boszork疣yhit r駸ze a k?z?s eur?pai boszork疣yhitnek. Ez amellett, hogy a magyar boszork疣yra jellemz? ism駻veket t?bb?-kev駸b? minden?tt mag畸an foglalja, sok helyi saj疸s疊ot mutat a k?l?nb?z? elemek egym疽hoz kapcsol?d疽疣ak mik駭tj饕en. Emellett a term駸zetfeletti l駭yekre vonatkoz? helyi hagyom疣yok is k?l?nb?z?ek voltak, 駸 ezek esetenk駭t m疽-m疽 m駻t駝ben olvadtak ?ssze a val?s疊ban praktiz疝? boszork疣nyal. Mindezeken k?v?l sz疥olni kell a var痙sl?n?k (駸 az ?ket p疵tfogol? istenn?k) tev駝enys馮駻e vonatkoz? antik hagyom疣nyal, amely legal畸bis D-Eur?p畸an minden bizonnyal tov畸b 駘t. A boszork疣yperekben t?kr?z?d?, ?rd?ggel sz?vetkez? k?z駱kori boszork疣y els?sorban Ny-Eur?p畸an lett az 駘? n駱hitnek is szerves tartoz駝a, de a boszork疣y?ld?z駸 eg駸z Eur?p畸an egys馮es?tette a boszork疣yhitet 駸 annak fennmarad疽疉oz is hozz疔疵ult. – Irod. Murray, Margaret: The Witch-Cult in Western Europe (Oxford, 1921); D?m?t?r S疣dor: A boszork疣yok gy?l駸e a magyar n駱hitben (Ethn., 1939); Szendrey チkos: Hexe- Hexendruck (Acta Ethn., 1955); D?m?t?r Tekla: Napt疵i ?nnepek – n駱i sz?nj疸sz疽 (Bp., 1964); K?rner Tam疽: Boszork疣yszervezetek Magyarorsz疊on (Ethn., 1969); Baroja, Julio Carlo: Die Hexen und ihre Welt (Stuttgart, 1967).