R?zsa és Ibolya, R?zsa és Viola

→ varázsmese. Egy ember (király) szolgálattétel fejében el?géri az ?rd?gnek, amir?l otthon nem tud: sz?letend? gyermekét. Az ?rd?g egy bizonyos id? m?lva elmegy a fi?ért és hazaviszi magával. Otthon lehetetlen feladatokkal b?zza meg: egyetlen éjszaka vágjon ki egy erd?t, szántsa fel, vesse be, arassa le, csépelje ki, ?r?lje meg és s?ss?n kenyeret, ?ltessen sz?l?t, sz?retelje le és kész?tsen bort bel?le stb. Az ?rd?g legkisebb lánya seg?tségével a fi? megoldja a feladatokat. Vég?l a lány számára is teljes?thetetlen feladatokat kap (vagy életére t?rnek), erre három k?pést (vércseppet) hátrahagyva menek?lnek. A lánynak feltett kérdésekre a k?pések válaszolnak (vércseppek, k?pések, tárgyak, amelyek a h?sn? helyett válaszolnak). Vég?l észreveszik sz?kés?ket, az ?rd?g vagy felesége ?ld?z?be veszi ?ket. ƒ`tváltozásokkal menek?lnek (kápolna–barát, sz?l?–cs?sz, t?–réce stb.). → Mágikus tárgyakat dobnak a hátuk m?g?, ezek átváltozva (fés?b?l hegy, keféb?l erd?, sajtb?l k?szikla stb.) akadályozzák az ?ld?z?t, aki átkot mond: R?zsa felejtse el Ibolyát, ha valakit megcs?kol. Ez meg is t?rténik. Egy ideig egymást?l elszak?tva élnek, Ibolya azonban a kell? pillanatban R?zsa emlékezetébe idézi magát, aki felismeri, feleség?l veszi (AaTh, 313, BN 313). Meglehet?sen bonyolult mese, ezért igen sokféleképpen variál?dik. Bizonyos mot?vumai alapján más meset?pusokkal is kontaminál?dhat (pl. → hatty?leányok). Bár igen régi, általánosan ismert mesemot?vumokat tartalmaz (v?.: Jason és Médeia m?tosz) és ezért szerte a világon elterjedt, egységes formában csak Eur?pára jellemz?. Az AaTh mesekatal?gus A–B–C alt?pusokra bontja. A leggyakoribb kombináci?k: természetfeletti feleség + v?nek adott feladatok + menek?lés (313 A); tiltott szoba (313 B); elfelejtett menyasszony (313 C). A magyar változatokra az A és az A + C kombináci? jellemz?. A nyelvter?let minden részén ismert és kedvelt mese, negyvennél t?bb változata van. Ponyvakiadásai is voltak. Irodalmi feldolgozásai k?z?l a legismertebb Arany János k?lteménye. – Irod. Bolte, J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Br?der Grimm (II., Leipzig, 1913); Arany Lászl?: Magyar népmesék (Bp., 1919); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Béres András: Rozsályi népmesék (UMNGy, XII., Bp., 1967).