Melegház
- English
- العربية
- الدارجة
- Asturianu
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Žemaitėška
- Беларуская
- Български
- বাংলা
- Català
- کوردی
- Čeština
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Galego
- ગુજરાતી
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Արեւմտահայերէն
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- Jawa
- Қазақша
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Latina
- Lëtzebuergesch
- Lietuvių
- Latviešu
- मैथिली
- Македонски
- മലയാളം
- मराठी
- Bahasa Melayu
- Plattdüütsch
- नेपाली
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- ਪੰਜਾਬੀ
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- संस्कृतम्
- Sicilianu
- سنڌي
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- සිංහල
- Simple English
- Slovenčina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- தமிழ்
- తెలుగు
- Тоҷикӣ
- Tagalog
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Vèneto
- Tiếng Việt
- Walon
- Winaray
- 吴语
- 中文
- 粵語
- IsiZulu
A melegház (más néven üvegház vagy növényház), részben idegen klíma alól származó növények termesztésére, részben pedig gyümölcsöknek és virágoknak a rendestől eltérő időben való előállítására szolgáló, nagyrészt üvegből álló épület.
Fogalma és fejlődése
[szerkesztés ]A melegház a trópusi növények tartására való, téli hőmérséklete 15—20°, növényei részben még nyáron sem állíthatók a szabadba. Melegházban tartják a trópusi őserdő növényeit, az orchideákat, trópusi vízinövényeket, trópusi pálmákat. Van száraz melegház a trópusi xerofiták számára és nedves melegház a trópusi őserdő növényei számára.
Melegházban folyik az a gyakorlati kertészkedés is, amelynek legfontosabb munkája a szaporítás és a hajtatás. Az utóbbi célra a növényt előbb hideg helyen tartják, hol a virágzását a hideg megakadályozza, azután meleg fürdőbe mártják, Meleg fürdőnek rendesen a melegház vízmedencéjét használják, melyben a víz hőmérsékletét tetszés szerint lehet szabályozni meleg és hideg vízzel. Nemcsak virágokat, hanem zöldségeket is termelnek az üvegházakban a rendestől primőrök; melyekhez ma már különleges fajtákat használnak. Az első üvegházak a császárság idejében keletkeztek Rómában. Seneca írja, hogy a rózsát télen meleg vízzel öntözik abban a reményben, hogy akkor tavasszal szokatlanul korán virágzik. Hasonló okból készültek az első üvegházak is. De már a rómaiak is nemcsak virágot neveltek az üvegházakban, hanem barackot és szőlőt is, sőt Tiberius császár kertjeinek üvegházaiban uborkát is. Nagyon valószínű, hogy a középkorban sem volt ismeretlen az Ü. Érre vall, hogy Albertus Magnus (gr. Bollstädt Albert), dominikánus szerzetes, Kölnben, tél idején oly helyiségben fogadta Vilmos, hollandi királyt 1240., amelyben a növények úgy virítottak, mint nyáron.
Mindezek az üvegházak azonban még nagyon primitívek lehettek, főleg pedig a máriaüvegnek nevezett gipszlemezekkel készültek üveg helyett. Az első modern üvegházakat minden bizonnyal a hollandiai Leidenben építették a 16. században. Ugyanott épült az első, külföldi növények tenyésztésére szolgáló üvegház a növénykertben 1599-ben. Csakhamar építettek azonban üvegházakat Angliában is és máshol is kontinens államaiban. Az üvegház a 17. és 18. században élte virágkorát, mert akkor valóságos láz fogta el Európát az egzotikus növények iránt, így nemcsak az uralkodók, hanem a divattal haladó főurak és földesurak is egyaránt igyekeztek üvegházaikban mennél több idegenföldi növényt összegyűjteni.
Ebben a korban épült Magyarországon is a legnagyobb üvegház. Ezt Esterházy Miklós herceg építtette a 18. század első éveiben.
Mai melegházi növénykultúra
[szerkesztés ]Források
[szerkesztés ]- Tolnai Új világlexikon 17. kötet 22- 23. old.] (1930)