Bornholm
- English
- Ænglisc
- العربية
- مصرى
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- Cebuano
- Qırımtatarca
- Čeština
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Dolnoserbski
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Føroyskt
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Galego
- עברית
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Հայերեն
- Interlingua
- Bahasa Indonesia
- Interlingue
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- 한국어
- Latina
- Lombard
- Lietuvių
- Latviešu
- Мокшень
- Македонски
- Bahasa Melayu
- Plattdüütsch
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- Ирон
- Polski
- Português
- Română
- Русский
- Davvisámegiella
- Simple English
- Slovenčina
- Српски / srpski
- Svenska
- ไทย
- Türkçe
- Українська
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- 吴语
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Bornholm Dániához tartozó sziget a Balti-tengerben.
Földrajz
[szerkesztés ]A sziget a Balti-tengerben, Dániától keletre, Svédországtól délre és Lengyelországtól északra fekszik.
A három apró szigetből álló, Ertholmene nevű szigetcsoport Bornholmtól 18 km-re északkeletre található.
Történelem
[szerkesztés ]Stratégiai fekvése miatt a sziget állandó versengés tárgya volt. Legtöbbször Dániához tartozott, de volt Lübeck és Svédország birtokában is. A Hammershus várrom a sziget északnyugati csúcsán bizonyítja Bornholm stratégiai jelentőségét, mivel Észak-Európa legnagyobb erődje található itt.
A II. világháború alatt 1945. február és május között 12 000 magyar katonát vezényeltek Dániába. Feladatuk volt az orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyének átvétele, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. A Bornholm szigeten állomásozó katonák többek között a mai Bornholm repülőtérétől délkeletre, a mai Rønne településhez tartozó Arnager kicsiny halászfalu erdőültetvényében, földből készült kunyhóban laktak. Pár nappal a német kapituláció után szovjet munkaszolgálatra vezényelték őket. A magyar katonák ezt követően szibériai hadifogságba kerültek és csak kevesen tértek haza.[1] A szovjet katonák 1946-ben hagyták el a szigetet.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés ]
A sziget egyetlen községet alkot, székhelye és a legnagyobb település Rønne.
Gazdaság
[szerkesztés ]
A legfontosabb gazdasági ágazatok a halászat, a kézműipar (például üvegművesség és a helyben kitermelt agyagot felhasználó fazekasság) és a tejelő állattartás. A nyári időszakban az idegenforgalom is jelentős.
Nyelv
[szerkesztés ]A sziget sajátos nyelvjárásáról is nevezetes. A bornholmi nyelvjárást (bornholmsk) általában a dán egy nyelvjárásának tekintik. Viszonylag több eltérést mutat a dán irodalmi nyelvtől, mint más nyelvjárások a Jüt-félszigeten és a környező szigeteken, ennek ellenére a különbségek nem markánsak. Bornholm távolabb fekszik Dániától és közelebb Svédországhoz, ezért a svéd nyelvhez, kiváltképpen Skåne nyelvjárásához már jóval közelebbinek mondható, ezért akadnak olyanok, akik svéd nyelvjárásnak tartják. Az izlandi és norvég nyelvekhez hasonlóan megtalálható benne a három nyelvtani nem, ami viszont a dán irodalmi nyelvben hiányzik.
A bornholmi megőrzésének fontosságát hangsúlyozza a Tonny Borrinjaland vezette autonomista mozgalom, amely széleskörű önrendelkezést akar a szigetnek. Borrinjaland még az Újszövetséget is lefordította bornholmira.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Søren Peder Sørensen (2012. május 11.). Magyar katonák Dániában. (Hozzáférés: 2014. február 28.)
További információk
[szerkesztés ]- Bornhorm portál (dán)
- Idegenforgalmi információ (angol, német)
- Bornholm Múzeum (dán, angol, német)
- Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
