Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Cirkumpoláris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Porrima (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. november 7., 11:35-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 link egyértelműsítés)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. november 7.) ezen a változaton alapul.
A Sarkcsillag, ami Magyarországról nézve cirkumpoláris

A cirkumpoláris csillag olyan csillag, ami a Föld egy adott pontján sohasem nyugszik le, azaz sohasem kerül a horizont alá. Emiatt a cirkumpoláris objektumok az adott földrajzi helyről az év minden napján egész éjszaka láthatóak, sőt ha a Nap fénye nem nyomná el őket, nappal is végig megfigyelhetőek lennének. Cirkumpolaritásról beszélhetünk csillagképek vagy aszterizmusok esetében is. Az ellenkező égi félgömb ugyanilyen deklinációjú csillagai ugyanarról a földrajzi szélességről soha nem láthatók, azaz mindig a horizont alatt vannak.

Magyarországon a legjellegzetesebb cirkumpoláris alakzatok közé tartozik a Göncölszekér, a Cassiopeia és a Sarkcsillag. Az Északi-sarkon a Nap a tavaszitól az őszi nap-éj egyenlőségig cirkumpoláris csillagok háttere előtt halad, ez okozza a fél évig tartó nappalt és az éjféli nap jelenséget. Ősztől tavaszig a Déli-sarkon tapasztalható ugyanez.

További információk

[szerkesztés ]
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkumpoláris témájú médiaállományokat.
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /