A Magyar Tudom疣yos Akad駑ia id駭 is ?j levelez? tagokat k?sz?nt. Sorozatunkban h?napr?l h?napra bemutatjuk n馼疣yukat.
A Magyar Tudom疣y h騁 k駻d駸sel kereste meg mindegyik?ket, azt k駻ve, hogy k?z?l?k h疵omra v疝aszoljanak:
1. Mi volt az a d?nt? mozzanat az 駘et饕en, amely erre a p疝y疵a vitte?
2. Volt-e mestere?
3. Mi volt az az eredm駭y munk疔a sor疣, amelynek igaz疣 ?r?l?
4. R駸zt vesz-e nemzetk?zi kutat疽okban?
5. Van-e, 駸 ha igen, milyen a legkedvesebb tan?tv疣ya?
6. Mag疣yos kutat?, vagy ink畸b csapatj疸駝os?
7. Mi az a nyitott k駻d駸, amelyre v疝aszt szeretne kapni?
Tal疣 az is jellemz? lehet ?j tagjainkra, hogy 駱pen mit tartottak fontosnak elmondani magukr?l.
E sz疥unkban Lakatos Istv疣, Pintz J疣os, Szab? G畸or, Tulassay Zsolt 駸 Vincze Imre v疝aszait olvashatj疚.
Lakatos Istv疣
1943-ban sz?letett Di?sgy?rben. 1994-t?l a m?szaki tudom疣y doktora, egyetemi tan疵, a Miskolci Egyetem Alkalmazott K駑iai Kutat?int騷et (jogel?dje az MTA Olajb疣y疽zati, majd B疣y疽zati K駑iai Kutat?laborat?riuma) igazgat?ja. Szakter?lete a b疣y疽zati, els?sorban a sz駭hidrog駭-b疣y疽zati k駑ia. F? kutat疽i ter?lete a konvencion疝is 駸 intenz?v k?olajtermel駸hez kapcsol?d? k駑iai probl駑疚 tanulm疣yoz疽a.
Mi volt a d?nt? mozzanat 駘et饕en, amely erre a p疝y疵a vitte?
Sz?kebb csal疆i h疸teremben mindenki a koh疽zati, b疣y疽zati 駸 vegy駸zeti ipar疊hoz k?t?d?tt. P疝yav疝aszt疽om d?nt? momentuma, hogy k?z駱iskol疽 koromban minden ny疵i sz?netben egy h?napot t?lt?ttem az egykori Di?sgy?ri G駱gy疵 Vegy駸zeti Laborat?rium畸an, ahol a seg?t?k駸z munkat疵sak mellett kor疣 megismerkedtem a koh疽zati 駸 g駱gy疵t疽i tev駝enys馮hez szorosan kapcsol?d? analitikai k駑i疱al. Az ?n疝l? k?s駻letek 駘m駭ye 駸 annak korai felismer駸e, hogy a k駑ia milyen nagy m駻t駝ben j疵ult, j疵ul hozz? a term駸zettudom疣yos ismeretekhez, nem hagyott k騁s馮et bennem, hogy 駘etp疝y疥at a k駑i疉oz k?t?m. A Veszpr駑i Vegyipari Egyetemre val? jelentkez駸em teh疸 tudatos 駸 az eltelt 騅tizedek 疝tal bizony?tottan 駘etem egyik legjobb d?nt駸e volt.
Volt-e mestere?
A tudom疣yos kutat疽 ir疣ti vonz?d疽om az egyetemi 騅ek alatt alakult ki. Ebben meghat疵oz? m?don j疸szott k?zre az a t駭y, hogy Veszpr駑ben a di疚-oktat? kapcsolat - k?l?n?sen a fels?bb 騅folyamokon - szem駘yes 駸 kollegi疝is volt. Az 疝land? tudom疣yos di疚k?ri munk疥 szorosan k?t?tt Benk? Istv疣 professzorhoz, a Fizika Tansz駝 vezet?j馼ez, aki k?zel k騁 騅tizedre meghat疵ozta az atomspektroszk?pi疉oz kapcsol?d? kutat疽i tev駝enys馮emet. Benk? professzor 駸 munkat疵sai r騅駭 ker?ltem az MTA Spektroszk?piai Munkabizotts疊 tagjai sor畸a, ahol T?r?k Tibor professzor szem駘yis馮e, tud?s elk?telezetts馮e 駸 humanit疽a egy 駘etre m駘y nyomot hagyott a munkabizotts疊 valamennyi fiatal tagj疣ak szakmai 駸 emberi habitus畸an. A munkabizotts疊 kiemelked? szem駘yis馮ei, f?ggetlen?l att?l, hogy az akad駑iai vagy az ipari ter?letet k駱viselt駝, megtan?tottak arra, hogy a tudom疣yos eredm駭yek 駻t駝el駸e nem gener當i?f?gg?, a kritika nem lehet szem駘yes ind?ttat疽?, 駸 egym疽 szem駘yis馮駭ek megbecs?l駸e, elfogad疽a n駘k?l nem lehet egy?ttm?k?dni.
Vonz?d疽om a kutat疽i tev駝enys馮hez nagy val?sz?n?s馮gel k?zrej疸szott abban, hogy a Di?sgy?ri Koh疽zati ワzemek T?zel駸technikai Oszt疝y疣 t?lt?tt r?vid kit駻? ut疣 az MTA Olajb疣y疽zati Kutat?laborat?rium畸a ker?ltem. Ma is ennek az Int騷etnek vagyok a munkat疵sa, 駸 ma is ugyanazzal az ?r?mmel j?v?k be reggelente az Int騷etbe, mint k?zel negyven 騅vel ezel?tt. Gyulay Zolt疣 professzor, az int騷et alap?t?ja 駸 igazgat?ja kor疸 騅tizedekkel megel?zve felismerte, hogy az intenz?v, k駑iai alapokon nyugv? k?olajtermel駸i elj疵疽ok sz駘esk?r? alkalmaz疽a n駘k?l a vil疊 glob疝is energiaig駭ye hossz? t疱on nem el馮?thet? ki. Ennek a napjaikat 馮et? probl駑疣ak a korai felismer駸e vezetett a Fizikai K駑ia Oszt疝y l騁rehoz疽疉oz, amelynek t?bb mint negyed 騅sz痙ada f? feladata a sz駭hidrog駭-termel駸hez kapcsol?d? k駑iai probl駑疚 teljes vertikum疣ak alap- 駸 alkalmazott kutat疽a. Ennek a kutat疽nak a t疱lata, interdiszciplin疵is 駸 k?zvetlen gyakorlati jellege, valamint nem utols?sorban Gyulay professzor p疵j疸 ritk?t?, naprak駸z lexik疝is tud疽a k駱ezte azt a motiv當i?t, ami szakmai 駘etutamat v馮leg meghat疵ozta. Az adott tudom疣yter?let ir疣ti elk?telezetts馮emet meger?s?tett駝 a hosszabb k?lf?ldi tanulm疣yutak, ?gy az ノghet? Anyagok Kutat?int騷et饕en (Leningr疆ban) 駸 az austini University of Texas Olajtermel駸i Tansz駝駭 t?lt?tt posztdoktori ?szt?nd?jam. Ez ut?bbi helyen szakmai fejl?d駸em kiemelked? 駘m駭ye volt, hogy a magyar szakemberek k?z?l val?sz?n?leg egyed?lik駭t hallgat?ja lehettem Sylvain J. Pirson professzornak, akinek rezervo疵mechanikai k?nyve ma is alapj疸 k駱ezi az olajm駻n?kk駱z駸nek szerte a vil疊on, ?gy haz疣kban is. V馮?l mestereim k?z?l meg kell eml?tenem T?th J?zsef professzort, aki huszonh疵om 騅ig volt munkahelyi vezet?m, ?gy el?d?m az igazgat?i sz駝ben. ユ p駘d疸 adott arr?l, hogy a kutat?i p疝y疣 szakmai k駻d駸ekben megalkudni soha nem szabad, a vezet?i gyakorlatban pedig becs?letes kompromisszumok n駘k?l dolgozni nem lehet. T?th professzor ?tmutat? sz疥omra abban a vonatkoz疽ban is, hogy egy elhivatott munkahelyi vezet? nem szakadhat el a tudom疣yos tev駝enys馮t?l, m疽r駸zt kutat?i mivolt畸an is felel?s az駻t a k?z?ss馮駻t, amelynek vezet?je.
Mi volt az az eredm駭y munk疔a sor疣, amelynek igaz疣 ?r?l?
A kutat?i ?r?m, az eredm駭yek feletti el馮edetts馮 sokszor nem azok horderej騁?l f?gg. Egy kis eredm駭y, el?rehalad疽 egy probl駑畸an hat疵talan ?r?m?t okozhat, ha az egy hossz?, neh騷 munka v馮駻e tesz pontot. ヨr?m?mre szolg疝t, hogy r駸zese lehettem a hazai sz駭hidrog駭-b疣y疽zat, illetve b疣y疽zati k駑ia fejl?d駸駭ek 駸 kiteljesed駸駭ek, e tudom疣yter?let hazai 駸 nemzetk?zi elfogadtat疽疣ak 駸 elismertet駸駭ek. ヨr?l?k, hogy a b疣y疽zati k駑i疸 ma m疵 a f?ldtudom疣y, a b疣y疽zati tudom疣yok relev疣s r駸z駭ek tekintik. Megel馮ed駸sel t?lt el 駸 az int騷et elismer駸騁 jelzi, hogy kapcsolata a magyar olajiparral az elm?lt f駘 騅sz痙ad alatt tart?s 駸 fejl?d?k駱es maradt, ami fontos t駭yez?je az int騷et fennmarad疽疣ak 駸 prosperit疽疣ak. Megel馮ed駸sel t?lt el, hogy az 疝talam kezdem駭yezett 駸 szerkesztett Progress of Mining and Oilfield Chemistry k?nyvsorozat a tudom疣yter?let meghat疵oz? kiadv疣y疱? v疝t. M駻n?ki gondolkod疽omat igazolja, hogy sz疥os, a k?olaj- 駸 f?ldg痙termel駸 intenzifik疝疽疸 biztos?t? ?j elj疵疽ainkat sikeresen haszn疝j疚 mind a hazai, mind a k?lf?ldi v疝lalatokn疝.
A sors kiv騁eles adom疣y疣ak tekintem, hogy kit?n? vezet?kkel 駸 koll馮疚kal dolgozhattam egy?tt, akik osztoztak 駸 ma is osztoznak a sikerben 駸 a vele j疵? ?r?mben is. V馮?l ?r?m?met annak is k?sz?nhetem, hogy nemcsak a mag疣駘etemet, hanem szakmai p疝yafut疽omat is a kezdetekt?l fogva megosztottam a feles馮emmel, aki mindenben ?nzetlen seg?t?m, kritikusom 駸 t疥aszom volt. Ma is inspir疝, hogy ?rz?m a csal疆i hagyom疣yt: dolgoztam a koh疽zatban, vegy駸zm駻n?kk駭t szereztem diplom疸 駸 kutat疽i ter?letemet egy 駘etre sz?l?an a f?ldtudom疣yban a fluidumb疣y疽zatban tal疝tam meg. V馮?l az ?r?mmel kapcsolatban szeretn駑 szabad ford?t疽ban id騷ni Aaron Klug (k駑iai Nobel-d?j, 1982) mond疽疸, aki szerint "a kutat疽 nemcsak azt jelenti, hogy hegycs?csr?l hegycs?csra vonulunk (sz疵nyalunk 駸 ?r?l?nk), hanem azt is, hogy a v?lgyekben dolgozni kell, ez pedig id?t 駸 elk?telezetts馮et jelent".
Pintz J疣os
Budapesten, 1950-ben sz?letett. 1984 ?ta a matematikai tudom疣yok doktora. Az MTA R駭yi Alfr馘 Matematikai Kutat?int騷ete tudom疣yos tan當sad?ja. F? kutat疽i ter?lete a pr?msz疥ok irregularit疽i elm駘ete.
Volt-e mestere?
A sz疥elm駘et ir疣ti 駻dekl?d駸emet m疵 els?騅es koromban felkeltett駝 Tur疣 P疝 kit?n? el?ad疽ai 駸 a rendhagy? m?don m疵 els?騅eseknek is tartott speci疝-el?ad疽ai. A Carl Friedrich Gauss 疝tal a matematika kir疝yn?j駭ek nevezett sz疥elm駘et legmegragad?bb jellemz?je, hogy a legfontosabb probl駑疚 jelent?s r駸ze igen csek駘y, ak疵 疝tal疣os iskol疽 ismeretek birtok畸an is megfogalmazhat?, 疥 a v疝aszt sokszor 騅sz痙adok (Goldbach-sejt駸, Fermat-sejt駸), vagy ak疵 騅ezredek (ikerpr?m-sejt駸) ?ta keresik a kutat?k (駸 a legh?resebb probl駑疚 eset饕en a lelkes amat?r?k is). Amikor a legfontosabb probl駑疚 valamelyik駭ek megold疽a (mint egy 騅tizede a Fermat-sejt駸) sikerrel j疵, akkor lesz vil疊oss?, milyen hatalmas ismeretanyag kell (a matematika sokszor eg駸z elt駻? ter?leteir?l is) a hihetetlen?l egyszer?en megfogalmazhat? probl駑疚 megold疽疉oz. M疵 az egyetemi 騅eim elej駭 olyan szerencs駸 voltam, hogy Tur疣 P疝 ir疣y?t疽疱al el tudtam kezdeni kutat?i munk疥at. Tal疣 ma az Internet, az elektronikus levelez駸 駸 a sokszor m馮 meg sem jelent publik當i?kat rendszerez? 駸 ismertet? sz疥?t?g駱es adatb痙isok kor畸an nem 駻z駝elhet?, milyen seg?ts馮et jelentett, hogy b疵milyen matematikai probl駑疱al m疵 hallgat? koromban haboz疽 n駘k?l felh?vhattam lak疽疣, 駸 ?, ha nem volt el駻het?, visszah?vott. Tur疣 P疝 ekkor m疵 csaknem huszon?t 騅e az MTA tagja volt; nemzetk?zi elismerts馮騁 jelzi, hogy egy ?zben tagja volt annak a Matematikai Vil疊kongresszus 疝tal fel疝l?tott n馼疣y tag? bizotts疊nak, amelyik a matematikai Nobel-d?jnak is nevezett Fields-駻em oda?t駘駸駻?l d?nt. Az egyetem elv馮z駸e ut疣 k騁 騅vel bek?vetkezett hal疝a megakad疝yozott abban, hogy m馮 t?bbet tanuljak t?le, de eg駸z p疝y疥ra meghat疵oz? befoly疽sal volt szem駘yis馮e 駸 az 疝tala felvetett probl駑ak?r. ヨr?l?k, hogy 駘ete f? m?v駭ek tartott k?nyve befejez駸饕en val? k?zrem?k?d駸emmel kicsit t?rleszthettem ad?ss疊aimat. Hal疝a ut疣 Hal疽z G畸or (maga is volt Tur疣-tan?tv疣y) vezet駸騅el folytat?dhatott a "Tur疣-szemin疵ium"; az ? rendk?v?li hozz硅rt駸e is hozz疔疵ult k駸?bbi p疝y疥 siker馼ez.
Mag疣yos kutat?, vagy ink畸b csapatj疸駝os? R駸zt vesz-e nemzetk?zi kutat疽okban?
A matematik畸an, ak疵csak a term駸zettudom疣yokban, egyre n? a jelent?s馮e az egy?ttm?k?d駸nek. Saj疸 p駘d疥 is ezt mutatja: m?g a diplom疥 megszerz駸騁 k?vet? els? 騅tizedben publik當i?im csak 15 %-a, addig az ezt k?vet? h?sz 騅 alatt 75 %-a sz?letett k?z?s munka eredm駭yek駱p. Ugyanakkor, tal疣 elt駻?en m疽 ter?letekt?l, a matematik畸an kev駸b? tipikusak a fix kutat?csoportok. ノn ?sszesen h騁 orsz疊b?l sz疵maz? huszonk騁 t疵sszerz?vel (csaknem h疵omnegyed r駸zben k?lf?ldiekkel) ?rtam k?z?s dolgozatot, 駸 ez huszon?t k?l?nb?z? szerz?i form當i?t takart. Az egy?ttm?k?d駸nek rendk?v?l sok fajt疔a lehet. B疵 dolgozataim fele t疵sszerz?kkel k駸z?lt, kutat疽ra ford?tott id?m 95 sz痙al駝畸an egyed?l ?l?k az ?r?asztaln疝, k?nyvt疵ban, gyakran valamilyen k?z?s munk疣 t?prengve, vagy a k?z?s gondolatok eredm駭yek駱p sz?letett cikket megfogalmazva. Val?di tudom疣yos 駘m駭yt jelentett egyes kiv疝? matematikusokkal val? egy?ttm?k?d駸, ?gy a k?z?s munka folyam疣 siker?lt hosszabb-r?videbb ideig olyan kiv疝? matematikusok, mint Szemer馘i Endre vagy Ruzsa Imre gondolkod疽m?dj畸a bepillant疽t nyernem, 駸 megtapasztalni, hogy a j疵t utat j疵atlan駻t el ne hagyj mond疽nak sokszor az ellenkez?je igaz a matematik畸an.
A k?z?s munka egy?ttal a kutat?k emberi oldal疸 is felt疵ja. Els? ilyen 駘m駭yem az volt, amikor Tur疣 P疝 1974-ben k?z?s cikket jelentetett meg egy akkor m疵 h騁 騅e meghalt lengyel tan?tv疣y疱al. K駻d駸emre elmagyar痙ta, hogy a probl駑a k?z?s besz駘get駸ben mer?lt fel m馮 a tan?tv疣ya 駘et饕en. Egy ?zben nekem siker?lt Enrico Bombieri 駸 egy m疽ik szerz? egy m馮 publik疝atlan k騷irat疣ak eredm駭y騁 jav?tanom. A n疝am lev? r?vid v痙lattal el?zetes bejelentkez駸 n駘k?l bekopogtam az akkor m疵 tizen?t 騅e Fields-駻emmel (l疽d fent) kit?ntetett Bombieri professzor princetoni dolgoz?szob疔畸a. Miut疣 az els? pillanatban elmondtam, hogy mir?l van sz?, 駸 kez饕e adtam a pap?rlapot, azt meg sem n騷ve, sz疥?t?g駱馼ez ?lt, 駸 beg駱elte a nevemet a szerz?k k?z?, harmadikk駭t. Term駸zetesen negat?v tapasztalataim is voltak, szerencs駻e ritk畸ban.
Mi volt az az eredm駭y munk疔a sor疣, amelynek igaz疣 ?r?l?
A m疵 fent eml?tett 260 騅es Goldbach-sejt駸 szerint minden kett?n駘 nagyobb p疵os sz疥 fel?rhat? k騁 pr?msz疥 (olyan sz疥, amely csak eggyel 駸 ?nmag疱al oszthat?) ?sszegek駭t. A probl駑a k?l?n?s neh騷s馮e abban 疝l, hogy az eg駸z sz疥ok multiplikat?v 駸 addit?v strukt?r疔a egy?tt szerepel a probl駑畸an. (A pr?msz疥ok ugyanis a szorz疽ra n騷ve elemi 駱?t?k?vekk駭t, atomokk駭t viselkednek; minden egyn駘 nagyobb eg駸z sz疥 egy駻telm?en fel?rhat? a felbonthatatlan pr?msz疥ok szorzatak駭t. Ugyanakkor az ?sszead疽ra n騷ve tekintett - addit?v - strukt?r疔uk roppant egyszer?, az 1 ism騁elt ?sszead疽疱al minden pozit?v eg駸z sz疥ot megkapunk.) Kor畸bi hasonl? eredm駭yek tov畸bfejleszt駸ek駭t nemr馮 siker?lt kimutatnom, hogy a sejt駸nek esetlegesen ellentmond? p疵os sz疥ok, ha l騁eznek is, viszonylag kevesen vannak, elegend?en nagy X hat疵ig a kiv騁elek sz疥a ugyanis legfeljebb X-nek 2/3-ik hatv疣ya (azaz X k?bgy?k駭ek n馮yzete) lehet. (A kor畸bi eredm駭yek az X sz疥 9/10-ik hatv疣y疣疝 n駑ileg gyeng饕b becsl駸t szolg疝tattak a Goldbach-sejt駸 kiv騁eles halmaz疣ak nagys疊疵a.)
Szab? G畸or
1954-ben Nagykanizs疣 sz?letett. 1993 ?ta a fizikai tudom疣yok doktora. A Szegedi Tudom疣yegyetem Optikai 駸 Kvantumelektronikai Tansz駝駭ek egyetemi tan疵a. Sz?kebb szakter?lete az optika, a kvantumelektronika 駸 a spektroszk?pia. A Magyar Innov當i?s Sz?vets馮 aleln?ke, az E?tv?s Lor疣d Fizikai T疵sulat f?titk疵a, az MTA L騷erfizikai 駸 Spektroszk?piai Bizotts疊疣ak eln?ke.
Mi volt az a d?nt? mozzanat az 駘et饕en, amely erre a p疝y疵a vitte?
Erre a k駻d駸re 疝tal畸an azt szoktam v疝aszolni, hogy a rossz magaviseletem miatt lettem fizikus. Gyermekkoromban - val?sz?n?leg f?k駭t 馘esap疥 hat疽疵a, aki orvos 駸 nagy term駸zetbar疸 volt - orvos vagy biol?gus szerettem volna lenni. Amikor elkezdt?nk az iskol畸an fizik疸 tanulni, kider?lt, hogy a tanulnival?t viszonylag hamar meg駻tem, amib?l persze az is k?vetkezett, hogy a tov畸biakban oszt疝yt疵saimat sz?rakoztattam. Ezt akkori fizikatan疵om, Horv疸h Zoli b當si ?gy oldotta meg, hogy minden ?r疵a behozott egy mar駝 p駘d疸, amelyek megold疽a a figyelmemet az ?ra v馮駟g lek?t?tte. An駘k?l, hogy tudatosan erre k駸z?ltem volna, 7. oszt疝yban megnyertem a megyei fizika versenyt, 駸 beker?ltem az orsz疊os d?nt?be. A d?nt?t a r駸ztvev?k jutalmaz疽疣ak sz疣d駝疱al a csilleb駻ci ?tt?r?t畸orban rendezt駝. Szem駘y szerint nekem ez ink畸b b?ntet駸 volt, mert roppant m駻t駝ben ut疝tam az 疝land? sorakoz?kat, z疽zl? fel- 駸 levon疽t, egysz?val az ottani milit疵is drillt, kiv騅e azt a k騁-h疵om d駘ut疣t, amikor a m駘t疣 legend疽 ヨveges professzor tartott nek?nk foglalkoz疽okat. Ez tov畸bi l?k駸t adott a fizikusi p疝ya ir疣y畸a, ?gyhogy a gimn痙iumot m疵 fizika tagozaton, egy igen j? oszt疝yban v馮eztem.
Volt-e mestere?
Igen. Bor Zsoltot a sz? klasszikus 駻telm饕en mesteremnek tartom. Szerencs駸nek mondhatom magam az駻t is, mert a k?zt?nk lev? kork?l?nbs馮 csup疣 ?t 騅, azaz ? 駱pen akkor lett egyetemi oktat?, amikor 駭 hallgat?. ヘgy azut疣 els? di疚k?r?s hallgat?jak駭t k?zvetlen k?zelr?l figyelhettem egy kiv騁eles tehets馮? kutat? p疝y疔疣ak elindul疽疸, aki persze akkor m馮 nem akad駑ikus volt, hanem kezd? tudom疣yos seg馘munkat疵s. ヘgy nem volt meg k?zt?nk az a t疱ols疊, ami ?hatatlanul megjelenik akkor, ha egy hallgat? elismert, nemzetk?zi h?r? kutat? mellett kezd el dolgozni, ez駻t sokkal t?bbet tudtam t?le tanulni. Mindezt abban az id?ben m馮 nem tudtam igaz疣 meg?t駘ni, s?t egy kicsit nyomasztott is, hogy az els? ember, akihez szakmailag m駻ni tudtam magam, ilyen magas m駻c騁 疝l?t. Azt csak j?val k駸?bb, hosszabb k?lf?ldi ?tjaim sor疣 szerzett tapasztalataim birtok畸an 駻tettem meg, hogy nem kell felt騁len?l az embernek Bor Zsoltot "megverni" ahhoz, hogy sz疥os m疽 kutat?csoportban els? lehessen.
Mi volt az az eredm駭y munk疔a sor疣, amelynek igaz疣 ?r?l?
Nem els?sorban az eredm駭y fontoss疊a, hanem megsz?let駸駭ek k?r?lm駭yei miatt az ?gy nevezett interferometrikus f痙istol疽os technika kifejleszt駸e a kedvencem. (A f痙istol疽os technika a fotolitogr畴iai elj疵疽ok felold?k駱ess馮駭ek n?vel駸駻e szolg疝. Fotolitogr畴i疱al k駸z?lnek a sz疥?t?g駱chipek, a felold?k駱ess馮 n?vel駸e azt jelenti, hogy a chipben t?bb elektronikai elem helyezhet? el, ami v馮s? soron a sz疥?t?g駱ek kapacit疽疸 n?veli meg.) Az egyik houstoni tart?zkod疽om alatt v馮z?s hallgat?knak 駸 doktoranduszoknak tartottam egy halad? optikai kurzust. Az egyik ?ra v馮駭 odaj?tt hozz疥 az egyik hallgat?, 駸 elmondta, hogy egy fotolitogr畴iai projekten dolgozik, 駸 esz饕e jutott valami, amivel szerinte ezt a f痙istol疽os technik疸 k?nnyebben meg lehetne val?s?tani, 駸 szeretn? tudni, hogy mi a v駘em駭yem az ?tlet駻?l. Mondtam neki, hogy fogalmam sincs arr?l, hogy hogyan m?k?dik a f痙istol疽os technika, de magyar痙za el, h疸ha tudok seg?teni. Miut疣 elmagyar痙ta, kider?lt, hogy az ?tlete nem m?k?dik, ?gyhogy kicsit szomor?an elment. Mivel maga a t駑a nagyon 駻dekes volt, elkezdtem azon gondolkozni, hogy nem lehetne-e m馮is valami egyszer? megold疽t tal疝ni. Eszembe is jutott valami, amit a k?vetkez? el?ad疽 ut疣 megmutattam neki. Egy ?r疱al k駸?bb m疵 ott volt n疝am a t駑avezet?je is, akivel megbesz駘t?k, hogy bekapcsol?dom a projektbe. Az elj疵疽t hamarosan publik疝tuk, illetve szabadalmaztattuk, 駸 a projekt m馮 騅ekig futott, mert a Texas Instruments finansz?rozta k駸?bbi vizsg疝atainkat. Sz疥omra a t?rt駭et legfontosabb tanuls疊a az, hogy nagyon j? dolog egyetemi oktat?nak lenni, mert az ember tehets馮es tan?tv疣yait?l igen sokat tanulhat. Egy疝tal疣: a leghat駝onyabb tanul疽i m?dszer a tan?t疽.
Tulassay Zsolt
1944-ben sz?letett, Gal疣t疣. 1991 ?ta az orvostudom疣yok doktora. A Semmelweis Egyetem II. B. Belgy?gy疽zati Klinika tansz駝vezet? egyetemi tan疵a, az Orsz疊os Belgy?gy疽zati Int騷et igazgat?ja. Sz?kebb szakter?lete a gasztroenterol?gia, az em駸zt?rendszeri betegs馮ek.
Mi volt az a d?nt? mozzanat az 駘et饕en, ami erre a p疝y疵a vitte?
P疝yav疝aszt疽om nem volt kezdett?l elhat疵ozott. Magyar Imre professzor szem駘ye 駸 hat疽a volt az, ami a belgy?gy疽zat fel? ir疣y?tott, aki akkor ker?lt vissza az egyetemre, Kor疣yi S疣dor egykori katedr疔疵a, amikor belgy?gy疽zati tanulm疣yaimat megkezdtem. M疂g eml駝szem gy?ny?r? sz駝foglal? el?ad疽疵a, amely az addigi egyetemi el?ad疽okt?l elt駻?en a hivat疽sal ?sszef?gg? spiritu疝is k駻d駸ekkel is foglalkozott 駸 els?sorban az embers馮r?l, az orvoss? 駻駸 folyamat疵?l sz?lt.
Volt-e mestere?
Magyar professzor hat疽a eld?nt?tte p疝y疥 tov畸bi alakul疽疸, 駸 minden tov畸bi t?rekv駸em arra ir疣yult, hogy klinik疔疣 v疝hassak belgy?gy疽sz?. Szerencs駑 volt, mert elfogadott tan?tv疣y疣ak. Az orsz疊 vezet? belgy?gy疽zati klinik疔疣 dolgozhattam, ahol p疵atlanul 駻t駝es szellemi m?hely alakult ki, amelynek meghat疵oz? egy駭is馮ei Magyar Imre mellett Holl? Istv疣 駸 Kelemen Endre professzorok voltak. Szeml駘et?k, tud疽uk, ig駭yess馮?k a klinika valamennyi orvos疣ak p駘dak駭t szolg疝tak. Megismertem az olyan klinika ide疝j疸, amelyben a gy?gy疽zat minden 疊疣ak k駱visel?je jelen van, egym疽 m?k?d駸騁, munk疔疸 seg?tve, egym疽t?l tanulva. Gondolkod疽m?djukra a mindennapi gyakorlatt?l val? elvonatkoztat疽 k駱ess馮e, a k?l?nb?z? k駻d駸eknek elvekben, eszm駭yekben val? megjelen?t駸e is jellemz?. A tud疽 egyik alapvet? ?sszetev?je a szakmai tekint駘y kialakul疽疣ak. A tud疽 tisztelete 駸 elismer駸e annak az 駻t駝rendnek a r駸ze, amelynek alapj疣 fel駱?l az ide疝is klinikai rendszer. Ebben a k?z?ss馮ben a tud疽 kiteljes?t駸e nem ?nc駘, hanem a gy?gy?t疽t szolg疝ja 駸 seg?ti az orvosi gyakorlatot. A tan?t疽 a tapasztalatok 疸ad疽a, a j?vend? orvosgener當i?k szellemis馮駭ek kialak?t疽a k?l?n?s hangs?lyt kap ebben a m?helyben. Az orvosi gondolkod疽 saj疸s疊ainak felmutat疽a az ?sszef?gg駸ek megismer駸駻e val? t?rekv駸 駸 a kritikai szeml駘et szerep駭ek tudatos?t疽a egyar疣t seg?thet az ?jabb orvosnemzed駝 felk駸z?l駸饕en. A legnagyobb seg?ts馮et azonban a szem駘yes p駘damutat疽 jelenti. A szem駘yi orvosi p駘dak駱 megjelen?t駸e adja meg ebben a k?z?ss馮ben a trad?ci?k 疸ad疽疣ak k?zvetlen lehet?s馮騁 az emberi tart疽, a gondolkod疽m?d, a meg駻t駸 駸 az ig駭yess馮 bemutat疽疱al. A sikerhez csak az emberileg 駸 szakmailag is hib疸lanul megoldott feladat vezethet. A j?l v馮zett munka ny?jthatja a helyt疝l疽 ?r?m騁, amely tov畸bi feladatok megold疽疵a serkent. Az ig駭yess馮 annak a felt騁elez駸饕en is megnyilv疣ul, hogy tud疽unk 駸 er?nk szerint a legteljesebbet ny?jtjuk. Lelkiismeret?nk b駝駛e lehet csup疣 a m駻ce, amely igazolhatja azt, hogy tehets馮?nk szerint mindent megtett?nk a c駘 el駻駸駻e. A sikerhez vezet? ?t jelenti az egyetlen kibontakoz疽i m?dot, 駸 nem k駱zelhet? el m疽 megold疽, mint a c駘 el駻駸e. Hinn?nk kell abban, hogy alkalmasak is vagyunk a feladat marad駝talan elv馮z駸駻e, 駸 hogy az ig駭yes munka, a kitart疽, az energi疸 nem k?m駘? er?fesz?t駸 駸 az akarat az egyetlen tisztess馮es m?dja a feladat elv馮z駸駭ek 駸 a siker el駻駸駭ek.
Az orvosi hivat疽 mellett a m?v駸zetek 駸 k?l?n?sen a zene ir疣ti 駻dekl?d駸 az, amely mindennapjaimat meghat疵ozza. レgy l疸om, hogy a zene az 駻telem, az 駻zelmi 駘et 駸 a sz駱s馮 szint騷is駭ek legt?k駘etesebb m?v駸zi form疔a. A j? orvosnak a hivat疽疉oz is sz?ks馮e van a m?v駸zetekre.
A m?v駸zetekb?l sok olyan 駘m駭yt mer?thet?nk, amelyek 駘ettapasztalatot p?tolnak, seg?thetik a helyzet駻t駝el駸t, a jellemek, viselked駸i form疚 megismer駸騁, 駸 hozz疽eg?tenek ahhoz, hogy a fel駭k ir疣yul? bizalmat megfelel? emp疸i疱al viszonozzuk. Az ig駭yess馮, al痙at, 駻zelmi elk?telezetts馮, nyitotts疊, a teljess馮re val? t?rekv駸 a m?v駸zetek alapt?rv駭yei 駸 bizonyosan a j? orvosl疽 pr?bak?v騁 is jelentik.
Vincze Imre
1944-ben Budapesten sz?letett. 1984 ?ta a fizikai tudom疣yok doktora. Az MTA Szil疵dtestfizikai 駸 Optikai Kutat?int騷et駭ek tan當sad?ja. Sz?kebb szakter?lete a k?s駻leti szil疵dtestfizika.
Mi volt az a d?nt? mozzanat az 駘et饕en, ami erre a p疝y疵a vitte?
Term駸zetesen a v駘etlenek sorozata. A XVIII. ker?leti Hengersor ?ti Fi?gimn痙iumba j疵tam, ami ma m疵 megsz?nt. Az els? 騅ben az irodalom 駸 t?rt駭elem k?t?tt le, ha ezen a p疝y疣 maradok, biztosan kritikus lettem volna. A m疽odik 騅ben matematikatan疵om 駸 oszt疝yf?n?k?m, Fekete Zolt疣 a K?z駱iskolai Matematikai Lapok egy feladat疸 nyomta kezembe, majd a sikeres megold疽 ut疣 bek?ld駸re ?szt?nz?tt, ami ott meg is jelent. Ez feladatmegold疽i versenyt ind?tott iskolat疵saim (Demendy Zolt疣, Zalai Mikl?s) 駸 tan疵unk k?z?tt. Mag疸?l 駻tet?d? volt, hogy a verseny kiterjedt a K?MaL fizikai feladatainak megold疽疵a is, de annak ellen駻e, hogy a szappanh疵ty疚 minim疝-fel?leteivel foglalkoz? p疝y痙atot megnyertem, az igazi a matematika maradt. Ennek oka annak logikai z疵ts疊a, k?nny? k?vethet?s馮e, m?g a fizika sok empirikus ismeretet ig駭yel, melyek demonstr當i?ja a k?z駱iskol畸an alig lehets馮es, ez駻t oktat疽a igen neh騷. ヘgy term駸zetesnek t?nt, hogy 駻etts馮i ut疣 matematika szakra felv騁elizzek. A d?nt駸 el?tt azonban Fekete Zolt疣 megmutatva Simonyi K疵oly Villamoss疊tan c?m? k?nyv騁, azzal, hogy "van ott is el馮 matematika", meggy?z?tt, hogy fizikusnak jelentkezzem. Ezzel val?sz?n?leg saj疸 fiatalkori v疊y疸 teljes?tettem, amit a m疵 eml?tetteken k?v?l id?sebb iskolat疵sunk, Tasn疆i P騁er p疝yav疝aszt疽a is al疸疥aszt. A meggy?z駸駻t nagyon h疝疽 vagyok, mert ma m疵 tudom, hogy a matematik疸 t?l elvontnak, sz疵aznak tal疝tam volna.
Volt-e mestere?
Term駸zettudom疣yok eset駭 a mester kifejez駸t nem tartom t?l szerencs駸nek, mert az eredm駭yes kutat?munka el?felt騁ele a f?ggetlen, kritikus szeml駘etm?d, ami a tudom疣yos vit疚ban val? egyenjog? r駸zv騁elt felt騁elezi. Term駸zetesen a tiszteletet ki駻deml? volt tan疵ainkkal szemben mindig kicsit di疚nak 駻ezz?k magunkat, m疵 csak a kork?l?nbs馮 miatt is.
P疝y疥 kezdet駭 P疝 L駭疵d 駸 Keszthelyi Lajos gyakoroltak r疥 d?nt? befoly疽t. P疝 L駭疵dnak k?sz?nhetem bevezet駸emet a szil疵dtestfizikai, ezen bel?l a m疊neses kutat疽ok ter?let駻e. Megk?vetelte a precizit疽t 駸 a vizsg疝at t疵gy疣ak sz駘esk?r? ismeret騁. Aj疣l疽疵a ker?ltem Keszthelyi Lajos csoportj畸a, ahol elsaj疸?thattam az akkor nemr馮iben felfedezett M?ssbauer-spektroszk?pia metodik疔疸. Keszthelyi Lajos dinamizmusa, munkaintenzit疽a, k?s駻leti ismereteinek sz駘es sk疝疔a leny?g?z? volt. V疝lalkoz? kedve, amellyel p駘d疼l biofizikai kutat疽okra v疝tott, annyira szuggeszt?v volt, hogy magam is kac駻kodtam hasonl? v疝t疽sal. ヨsszem駻het? tud疽sal csak m?ncheni megh?v疽om idej駭, F. E. Wagnerrel v馮zett munka kapcs疣 tal疝koztam, ahol az itthon akkor nem v馮ezhet? alacsony h?m駻s駝let?, nagy m疊nes teres, k?l?nb?z? radioakt?v magokat felhaszn疝? m駻駸technik疸 saj疸?tottam el.
Mi az a nyitott k駻d駸, amelyre v疝aszt szeretne kapni?
A kutat疽 l駭yege egy detekt?vmunka, ahol nemcsak a megold疽t, hanem a megoldand? feladatot is magunknak kell megtal疝nunk. Ritka az a pillanat, amikor siker?l olyan nem trivi疝is, predikt?v erej? ?sszef?gg駸t tal疝nunk, ami id?t疝l?. A leggyakrabban haszn疝t ferrom疊neses anyagok egyik legfontosabb jellemz?je a m疊neses 疸alakul疽 h?m駻s駝lete, az ?n. Curie-h?m駻s駝let. A magasabb Curie-h?m駻s駝let sz駘esebb k?r? felhaszn疝疽t tesz lehet?v?. B疵 az ut?bbi id?kben siker?lt a hagyom疣yos (ferrit, vas-kobalt stb. alap?) m疊nesekn駘 l駭yegesen jobb param騁erekkel rendelkez? m疊nest el?疝l?tani (mint a Nd2Fe14B), de ennek viszonylag alacsony Curie-h?m駻s駝lete (kb. 320 °C) jelent?s korl疸oz? t駭yez?. Ezt a h?m駻s駝letet tudjuk cs?kkenteni, de jelenleg nem ismer?nk olyan elj疵疽t (az ?tv?z駸t?l eltekintve, ami term駸zetesen m疽 tulajdons疊okat is befoly疽ol), amivel l駭yegesen n?velni tudn疣k. Nagyon k?v疣csi vagyok arra, hogy lesz-e, 駸 milyen megold疽a ennek a probl駑疣ak, vagy el駻kezt?nk-e a lehet?s馮ek hat疵aihoz?