チbr疣yi Korn駘, 1843-ig E?rd?gh (Szentgy?rgy畸r疣y, 1822. okt. 15. – Bp., 1903. dec. 20.): zeneszerz? 駸 zene?r?. N Korn駘 ?r?, ?js疊?r? apja, ~ Emil (1820–1850) fiv駻e. Kalkbrenner, Chopin 駸 m疽ok tan?tv疣ya. 1860-ban megind?totta 駸 1876-ig szerk. a Zen駸zeti Lapok c. foly?iratot. 1867-ben megalap?totta az Orsz. Magy. Dal疵egyes?letet, melynek 1888-ig vez駻titk疵a volt. A Zeneak. fel疝l?t疽a k?r?li mozgalmakban is r駸zt vett, az int騷etnek 1875-t?l 1883-ig titk疵a 駸 rk. tan疵a 1888-ig, nyugd?jaz疽疂g. 1882-ben a Zen駸zeti K?zl?nyt szerk. Term駝eny zeneszerz?. Kompoz?ci?in疝 駻t駝esebbek zenei ?r疽ai, f?k駭t visszaeml駝ez駸ei, melyek a kort疵sakra 駸 a korabeli zenei 駘etre vonatkoz? fontos forr疽ok. – M. Zenem?vei: n駱ies m?dalok, f駻fikarok, egyvelegek stb. ヘr疽ai: チltal疣os zenet?rt駭et (Pest, 1866); Tanulm疣y Liszt F. koron痙疽i mis駛e felett (Pest, 1869); Mosonyi Mih疝y 駘et- 駸 jellemrajza (Zen駸zeti L. 1872); Az Orsz疊os Magyar Dal疵egyes?let negyedsz痙ados t?rt駭ete (Bp., 1892–98); Erkel Ferenc 駘ete 駸 m?k?d駸e (Bp., 1895); ノletemb?l 駸 eml駝eimb?l (Bp., 1897); K駱ek a m?lt 駸 jelenb?l (Bp., 1899); A magyar zene a XIX. sz痙adban (Bp., 1900); tov畸b? kritik疚. – Irod. Id. チ. K. (Zenek?zl?ny, 1902. 1. sz.); Papp Viktor: Arck駱ek a magyar zenevil疊b?l (Bp., 1925).